Három hét múlva, december 5-én lesz a harmadik évfordulója a kettős állampolgárságról tartott népszavazásnak. Az eredménytelen referendum után a határon túli magyar szervezetek és a magyarországi kormány kapcsolata feszültté vált. Ez nem meglepő annak tudatában, hogy az első Gyurcsány-kormány nem támogatta a kettős állampolgárság kérdését, illetve azt, hogy a határon túli magyarok anélkül jussanak magyar állampolgársághoz, hogy hivatalos magyar lakcímmel rendelkeznének. Azóta azonban sok minden változott.

Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, Gyurcsány pedig már nem riogat 23 millió román munkavállalóval, mint tette azt 2004-ben, sőt a héten éppen azt jelentette be, hogy Magyarország megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett román munkavállalók előtt. Másfelől nem csak az erdélyi, hanem a felvidéki magyarok is nagyobb figyelmet kaptak az elmúlt egy évben a magyar kormány részéről, ami elsősorban a Malina Hedvig ügyben tett egyes nyilatkozatok és a Benes dekrétumok megerősítése utáni kormánypárti kirohanásokban nyilvánult meg. A harmadik legnagyobb határon túli magyar közösség, a vajdasági magyarság pedig most a koszovói rendezés kapcsán kapott nagyobb figyelmet a kormánytól. Mindezekről a határon túli magyar politikai szervezetek vezetőivel beszélgettünk.

Markó Béla (Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke) - Erdély

Markó Béla a csütörtöki román-magyar kormányülés kapcsán elmondta, hogy ez már a harmadik ilyen ülés volt, és az első kettőhöz képest nem születtek olyan nagy súlyú döntések, mint amilyen például legutóbb a csíkszeredai főkonzulátus létrehozása volt. Az RMDSZ elnöke a munkaerőpiac liberalizálása kapcsán arról beszélt, hogy ez már közel sem olyan nagy jelentőségű, mint azt sokan gondolják, ugyanis nincs már akkora jövedelemkülönbség a két ország között, ami miatt tömegek vállalnának munkát Magyarországon. Azok a románok, akik külföldön akarnak munkát vállani messzebbre mennek, például Olaszországba, vagy Spanyolországba. Magyarországgal kapcsolatban viszont épp ennek az ellenkezője volt tapasztalható, mert az elmúlt években inkább hazajöttek az emberek, mintsem kimentek volna dolgozni – mondta Markó, majd hozzátette, hogy azokat a riogatásokat pedig, amiket a 23 millió román munkavállalóról mondtak 2004-ben Gyurcsányék, maga a kormány sem gondolhatta komolyan.

A közelgő évforduló kapcsán a kettős állampolgárságról annyit jegyzett meg Markó, hogy ez az ügy szépen szőnyeg alá lett söpörve, erről komoly párbeszéd semmilyen szinten nem folyt. Ennek ellenére különös változás nem történt az RMDSZ és a magyar kormány kapcsolatában, az RMDSZ törekszik a mindenkori jó viszonyra – jelentette ki Markó.

A Fidesszel és az EP-választásokkal kapcsolatban a következőket mondta: „A nagyobbik ellenzéki párt hozott egy rossz döntést azzal, hogy Tőkés László mellett kampányolnak az EP-képviselőválasztás kapcsán, mert ezzel csak azt érhetik el, hogy az RMDSZ-t küszöb alá szorítják, de ez remélhetőleg nem fog sikerülni. Továbbá ezt a rossz döntést próbálják megtámogatni különböző érvekkel, például azzal, hogy azért kell szembe fordulni az RMDSZ-szel, mert a magyar kormány támogatja. Meg kell mondanom, hogy mi az MSZP-től, az SZDSZ-től, az MDF-től és a Fidesz-től is azt kérjük, hogy ne avatkozzanak be, ne kampányoljanak Erdélyben és fogadják el azt a döntést, amit az erdélyi magyarság hoz. Véleményem szerint a független jelöltnek nincs esélye eljutni Brüsszelbe, az RMDSZ-nek van, és ez azon múlik, hogy mennyire tudjuk megmozdítani a magyar választókat.” Végezetül kifejtette, hogy hosszú távon nem tart a Tőkés Lászlót is támogató Szász Jenő-féle Magyar Polgári Szövetségtől, mert Erdélyben nagyon alacsony ennek a szövetségnek az ismertsége.

Pásztor István (Vajdasági Magyar Szövetség elnöke) – Vajdaság

A vajdasági magyarok politikai vezetője elmondta, hogy jelentős változás nem történt az elmúlt években, mert folyamatos párbeszédet folytatnak a magyar kormánnyal, még akkor is, ha voltak feszült pillanatok. A vajdasági magyar közösség érdekérvényesítésének az egyetlen járható útja a mindenkori magyar kormánnyal való jó és tartalmas kapcsolat fenntartása, függetlenül attól, hogy ki van kormányon. Hozzátette, hogy mnden magyarországi párttal folyamatos, intenzív kapcsolatra törekednek, és külön kiemelte a Fidesszel, és a KDNP-vel való szorosabb viszonyt, illetve a Sólyom László köztársasági elnökkel, és kabinettjével fenn álló kimondottan jó kapcsolatokat.

Pásztor részletesen beszélt a kettős állampolgárságról is: „Ma, három évvel a kettős állampolgárságról tartott népszavazás után úgy gondolom, hogy nem a sebek nyalogatásával kell foglalkozni, azt a sajnálatos döntést, ami akkor született tudomásul kell venni és az újabb kihívásokkal kell szembe nézni. Ennek ellenére a kettős állampolgárság kérdése közösségünk számára továbbra is nyitott kérdés, de ma sincs meg a Magyarországon az a kétharmados politikai akarat, ami szükséges ahhoz, hogy az állampolgársági törvény módosításra kerüljön. Ez egy körülmény, de ettől függetlenül mi folyamatosan próbáljuk ezt a kérdést melegen tartani. A magyar kormánnyal folytatott megbeszéléseinken is általában szóba kerül, de a kormány ezidáig elzárkózott attól, hogy újra napirendere kerüljön a kérdés.”

Koszovó kapcsán a VMSZ elnöke kifejtette, hogy ők a konszenzusos megoldás hívei, de jelenleg úgy tűnik, hogy erre csekély esély mutatkozik. „Azt szeretnénk, hogy olyan megoldás szülessen, amely biztosítja a Koszovó területén kisebbségben élő, több mint 100 ezres szerb közösség Koszovóban maradását. Ellenkező esetben élő, hogy ezek az emberek, illetve egy részük menekültként elindul Szerbia irányába, s abban az esetben komoly veszélyt látunk arra, hogy ezen emberek jelentős hányada az általunk lakott területeken telepedne le, tovább szűkítve az életteret, tovább változtatva a nemzetiségi arányokat. Számunkra ennek elkerülése lenne a legfontosabb, ezt a magyar kancellária miniszterrel is közöltük a közelmúltban és örömmel vettük, hogy a szerb és a magyar kormányfő legutóbbi megbeszélésén vissza is köszöntek ezek.” Pásztor elmondta, hogy azt szeretnék elérni, hogy ha Koszovó kapcsán olyan megoldás születik, ami a jelenlegi szerb joggyakorlatnál előbbre mutat, akkor az épüljön be a jogrendbe és legyen érvényes minden kisebbségre nézve. Pásztor a saját véleményének hangot adva hozzáfűzte, hogy Koszovó szerinte néhány héten belül ki fogja kiáltani a függetlenségét, és ha Szerbia ezt nemtetszéssel is fogadja majd, a függetlenségi folyamatot már nem fogja tudni megakadályozni.

A VMSZ elnöke a korábbi években gyakori magyarverésekről szólva elmondta, hogy olyan nagy számban ezek már nem fordulnak elő, mint korábban, - ami a közhangulat változásának, és egy erőteljesebb rendőrségi odafigyelésnek is az eredménye - de ez nem jelenti azt, hogy teljesen megszűntek volna. Félő azonban, hogy ha a koszovói rendezés kapcsán egy frusztráció áll elő a szerb közösségben, akkor ismét gyakoribbá válhatnak ezek a sajnálatos események.

Duray Miklós (a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke) - Felvidék

Duray Miklós egy korábbi megkeresésünkkor elmondta, hogy a 2004-es nyilvános televíziós vitához képest – melyben Gyurcsány elzárkózott a kettős állampolgárságtól, és ezzel a határon túli magyaroknak is hátat fordított – a közelmúltban több gesztust is gyakorolt a magyarországi kormány a felvidéki magyarok felé, ami jelzésértékű. Ide sorolta Duray azt a fajta nyomást, amit a Malina Hedvig ügy kapcsán gyakorolt a magyar kormányzat Szlovákiára, illetve azokat a határozott elutasító megnyílvánulásokat, melyek a Benes dekrétumok megerősítését fogadták. Ezekről azt mondta az MKP alelnöke, hogy összmagyar ügyek, amik nem csak a felvidéki magyarokra tartoznak, hanem minden magyarra, ezért volt különösen fontos, hogy a magyarországi kormány is kiállt ezek mellett. Duray továbbá azt is kiemelte, amikor legutóbbi hivatalos szlovákiai látogatását Gyurcsány a Magyar Koalíció Pártájnál kezdte. Mint mondta ez önmagában még kevés a jó kapcsolatokhoz, de mindeképp jelzés értékkel bír, és nem csak az MKP, hanem a szlovák kormány felé is, mert azt üzeni, hogy a magyar kormány számára mindennél előbbre való a felvidéki magyar kisebbség.