Köszöntötték Habsburgot

A történelem során ez volt az első alkalom, hogy Ausztria élén olyan államfő látta vendégül a Habsburg-ház korelnökét a volt uralkodói palotában, akit a szociáldemokraták közül választottak meg.

Délelőtt Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek ünnepi istentiszteletet mutatott be Habsburg Ottó tiszteletére a Stephansdomban. Szónoklatában egyebek között magasztalta azt a tevékenységet, amelyet az idős politikus az új Európa létrejöttéért - a bajor CSU európai parlamenti képviselőjeként és a Páneurópai Mozgalom elnökeként - kifejtett. A misén jelen volt a pápai nuncius is, aki tolmácsolta az ünnepeltnek XVI. Benedek áldását.

Este az Osztrák Iparszövetség történelmi nevezetességű székházában, a Haus der Industrie-ban ad fogadást vezető személyisége születésnapja alkalmából a Páneurópai Mozgalom.

A mostani ünnepségek mind méretüket, mind szintjüket tekintve elmaradtak az öt évvel ezelőttiektől, amikor is nem csak a Stephansdomban mutattak be misét az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse tiszteletére, hanem délben a Hofburg dísztermében, majd este a schönbrunni kastélyban rendeztek nagyszabású gálát számára - azokon a helyeken, ahol családja egykoron élt.

Az APA hírügynökségnek nyilatkozva Habsburg Ottó - aki az év eleje óta hivatalosan már nem a Habsburg-ház feje, mert fia javára lemondott a tisztségről - a múlt héten azt mondta, hogy november 20-át Szarajevóban tölti, ott, ahol Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Zsófiát megölték. (A merénylet szolgált alapul az I. világháború kirobbantásához.) A Die Presse osztrák konzervatív lapban megjelent interjújában pedig - félreérthetetlenül a mostani kormánykoalícióhoz tartozó és a kancellárt adó szociáldemokratákra (SPÖ) célozva - érzékeltette, hogy Ausztriában van egy párt, amellyel semmilyen viszonyban sincs, nem úgy, mint a "magyar szociáldemokratákkal". Egy fél mondattal utalt arra is, hogy a múltban a szociáldemokraták voltak azok, akik mindenféle akadályt gördítettek hazatérése elé, és hangulatot keltettek ellene.

Habsburg Ottó a visszatérése feltételéül támasztott követelésnek eleget téve 1961-ben mondott le a császári trónról - mint a Die Pressének fogalmazott: bárcsak ne tette volna meg -, de csak öt évvel később látogathatott először Ausztriába. Az 1970-es választás megnyerésével kancellárságot szerző Bruno Kreiskyt megelőzően egyetlen SPÖ-politikus sem állt szóba vele.