A szocialista képviselő kiemelte: az emberi méltósághoz fűződő jog érvényesülésének érdekében szükséges korlátozni a szólásszabadsághoz fűződő jogot.
Hangsúlyozta: néhányan azt gondolták, hogy a társadalom állami beavatkozás nélkül is kezelni tudja a problémát úgy, hogy kiközösíti gyalázkodó magatartást tanúsító tagjait, de nem sikerült az ilyen jellegű megnyilvánulásokat visszaszorítani.
A szocialista politikus feltette a kérdést: ha egy ember megsértése bűncselekmény, akkor bizonyíthatóan igen sok ember megsértése miért nem bűncselekmény.
Közölte azt is: a gyalázkodás büntetőjogi szabályozása az Alkotmánybíróság álláspontja szerint sem alkotmányellenes.
Mint rámutatott, az Alkotmánybíróság kimondja, hogy a gyalázkodás sért egyes alkotmányos alapjogokat, többek között az érintettek emberi méltósághoz való jogát, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapjogát. Hozzátette: a testület szerint az alapjogok védelme érdekében a társadalom egyes csoportjai ellen intézett verbális támadás szankcionálható.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Alkotmánybíróság különbséget tesz a gyűlöletbeszéd vagy gyalázkodás, illetve a közösség elleni izgatás törvényi tényállása és elkövetési magatartása között. A javaslat ezt a felfogást követi: a közösség elleni izgatás és a gyalázkodás nem ugyanaz - mondta.
A törvényjavaslat a közösség elleni izgatással szemben nem a köznyugalmat védi, hanem az emberi méltóságot - jelentette ki.
Mint elhangzott, fel sem merül senkiben, hogy a rágalmazás vagy a becsületsértés büntetendővé nyilvánítása alkotmányellenes lenne. Rágalmazási vagy becsületsértési eljárást azonban csak akkor lehet indítani, ha ez a magatartás konkrét személy vagy személyek ellen irányult - mondta.
Véleménye szerint a veszélyeztetettség semmivel sem közvetlenebb, ha az emberi méltóság megsértésére alkalmas cselekmény konkrétan meghatározható sértetteket érint, mint ha bizonyíthatóan nagy számú embert, társadalmi csoportot. Nem alkotmányellenes az, hogy a kormány Btk.-t módosít a probléma megoldása érdekében - tette hozzá.
Bárándy Gergely közölte: a törvényjavaslat társadalmilag szükségszerű és alkotmányos is.