Földvár felé
A 38. számú úton Rakamaz felől Tokaj felé utazókat egyszerű tábla fogadja egy elágazásnál. Azt adja tudtul, hogy nyolc kilométerre található a megye névadó településének, Szabolcsnak a földvára, melynek a föltárását éppen 110 éve fejezte be Jósa András, a
2007. november 20. kedd 11:39 - Hírextra
Szabolcs egyike a még Szent István életében megszervezett megyéknek. Székhelyét az akkori szokás szerint szintén Szabolcsnak nevezték (vagy fordítva, a településről nevezték el a megyét). E településen I. (Szent) László királyunk elnökletével 1092-ben zsinatot tartottak. Ennek határozatai Szent László I. törvényeként hatályosultak, többek között az a paragrafus is, amely augusztus 20-át Szent István tiszteletére megülendő ünnepnek nyilvánította.
A nevezetes földvárat még korábban, 1067-ben említi meg először egy oklevél, ez Szabolcs vára. Az akkori megye székhelyén épült a várispánság központja: a földdel kitöltött, fa-rácsszerkezetű vár, amely háromszög alakú, két oldalával a Tisza egykori medrét követi. A 3,2 hektár területű földvár Közép-Európa egyik legjobb állapotban fennmaradt 11. századbeli erőssége, műemléki és természeti védelem alatt áll.
Története a történelem előtti korra nyúlik vissza. A honfoglaló magyarok már itt találták, s megerősítették. Ahogyan Anonymus írta: "Társaival találkozván (t.i.: Szabolcs, a Névtelen jegyző korabeli írásával: Zobolchu vezér), nagy árkolást végzett, és igen erős várat épített földből, melyet most Zobolchu várának neveznek."
Egyik első kutatója Jósa András, a nyíregyházi múzeum alapítója és névadója volt, aki 1895-ben kapott megbízást az ott végzendő ásatásokra. Ezek nyomán megerősítette, hogy a honfoglaló magyarok is egy történelem előtti erősséget találtak itt. Ásatásaiból kiderült, hogy a vár sáncaiba - azokat megerősítendő - a hatalmas tölgyfákat koronástól építették be. De e réteg alatt ilyen megerősítést nélkülöző feltöltést talált. Többek között ezeket írja a munka végeztével, 1897-ben megjelent cikkében. (Nyirvidék, XVIII. évfolyam, 17. szám): "A várnak alakja háromszög. A keleti leghosszabb sáncz 349.0 m. az észak-nyugoti 303.0 m. a dél-nyugoti 227.0 méter hosszú. A háromszögnek leghegyesebb csúcsa északnak irányul. A déli kevésbbé hegyes csúcs néhány méter szélességben nyitva hagyott, és főbejáróul szolgált. A nyugoti összeszögellés csaknem derékszöget képez és legtompább. Bejárat van még a délnyugoti oldal közepe táján, az észak-nyugoti sáncz északi végétől mintegy 60 méter távolságban, és egy nagobb horpadás a keleti sáncz északi és középső harmadának határán. A vár sánczaival együtt mintegy 33 176 négyzetméter területen fekszik. A sánczok magassága 20-30 méter között ingadozik. A vár belterülete, mely jelenleg különböző felekezeteknek temetőül szolgál, a keleti sáncz felé lejtősen emelkedik, egyéb helyeken a sánczok meredekek, valamint a várnak összes külső oldalai. A nyugoti összeszögeléstől befelé mintegy 20 méternyire egy tíz lépés széles, mintegy 2 méter mély kerek horpadás van, melyet kút nyomának tartanak.
A sáncznak legmagasabb pontja a déli főbejárattól jobbra eső leghosszabb oldalnak déli végétől mintegy 40 méter távolságban van északnak. Északról, de leginkább nyugotról morotva köríti. Régente ez képezte a Tisza medrét, mely most kissé észak felé van eltolódva; de úgy látszik, hogy hajdan az egész várat víz körítette, és a Tiszának szigetjét képezte. Jelenleg keletről, délről és nyugotról a község beltelkei veszik a várat körül.
A várnak modelljét Munzhardt József kir. mérnök úr lejtezése alapján agyagból és löszből elkészítettem, melyet a milleniumi kiállításon a munkások földre ejtettek és izre porrá törtek."
Nem kevésbé érdekes a településen található templom is.
A Szűz Mária-monostor oklevélben is említett hat pillérével egy háromhajós, bazilika kialakítású épületben ma református templom. Az Alföld egyetlen ma is álló, 11. századi épülete. A templom szentélyében 2007-ben a Pintér Attila festőművész-restaurátor által végzett falkutatás megállapította, hogy először a 11-12. század fordulója előtti években festették ki, - talán éppen a már említett 1092-es zsinat tiszteletére. Az épület műemléki-régészeti kutatását 1970-1972 között Németh Péter végezte, a helyreállítás terveit Komjáthy Attila készítette. Az épület előtt Szent László király mellszobra - Varga Imre szobrászművész alkotása - áll.
Forrás: MTI