"A Schengen Alapot minimális veszteséggel sikerült felhasználni. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a teljes lehívható összegnek szinte száz százalékát fel tudtuk használni. Mintegy ötszáz ezer euró felhasználása különböző csúszások miatt nem történt meg" - mondta Takács Albert.
Magyarország nettó 165,8 millió euró - több mint negyven milliárd forint - egyösszegű, vissza nem térítendő támogatást kapott. Ebből egyebek mellett részesült az igazságügyi és rendészeti tárca, a gazdasági és közlekedési, valamint a külügyminisztérium. Kapott pénzt a vám- és pénzügyőrség, a határőrség és a bevándorlási hivatal is.
Azt a több mint 260 millió forintot is a Schengen Alapból fizették, amiből a három új vízágyút vették - mondta Takács Albert.
A vízágyú-beszerzés a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) fejlesztésének keretében történt. A rendőrség speciális egységének modernizálását 2004-ben kezdték meg az alapból, ekkor még két vízágyú szerepelt a tervekben. A nyertes céget közbeszerzési eljáráson választották ki, 2006 decemberében döntöttek a kérdésben - húzta alá a miniszter. Végül három vízágyú beszerzése mellett döntöttek, amelyek 2007 augusztusában érkeztek meg Magyarországra.
A bizottsági ülésen a fideszes Pelczné Gáll Ildikó elmondta: a rendelkezésre álló dokumentumok azt mutatják, hogy a fejlesztések jegyzékében nem szerepeltek a vízágyúk, ilyen eszköz nincs a speciális gépjárművek beszerzéséről szóló listán.
A Fidesz politikusa számos kérdést intézett a miniszterhez, amelyekre írásban kért választ. A képviselő szerint kérdéses, hogy az új - migrációs problémák kezelésére vásárolt - vízágyúkat eddig jogosan használták-e a tüntetéseken.
A Schengen Alapot az EU az új tagállamok számára hozta létre ideiglenes pénzügyi forrásként. Az alap a Schengen-övezethez történő csatlakozást segítette.
