A szakember elmondta: a november 7-10. között tartott tanácskozáson 22 tudományos intézmény írta alá a Borsod megyei Bükkábrány lignitbányájában talált leletek megőrzésének támogatásáról szóló állásfoglalást, és Portugáliától Litvániáig, Görögországtól Skandináviáig mindenki kért anyagmintát a maradványokból.
Veres János közlése szerint a szakmai találkozó témája a faanyagok megmentése, konzerválása és restaurálása volt. A rendezvény első két napján a résztvevők beszámolókat tartottak kutatási eredményeikről és gondjaikról. Azt követően a miskolci múzeum munkatársai szekcióülésen kaptak lehetőséget arra, hogy ismertessék a mocsári ciprusok konzerválási gondjait.
A régész elmondta: a hozzászólások nyomán, több javaslat meghallgatása után úgy döntöttek, hogy a négy kiemelt mocsári ciprus közül kettő esetében kezdik meg a cukros konzerválást. A fennmaradó két lelet egyikét víz alatt, a másikat homokágyban tárolják mindaddig, amíg az első két lelet konzerválását nem tartják kielégítőnek, vagy az újabb nemzetközi kutatási eredmények felhasználásával más, a tudományos vizsgálatokat elősegítő konzerválási módszert nem találnak.
Veres János hozzátette, hogy a régészeti faanyagok konzerválásában nagy tapasztalattal rendelkező svéd Vasa Múzeum képviselője mellett előadást tartott a lengyelországi, biskupini múzeum restaurátor csoportja is. A Vasa-hajókat például polietilén-glikollal impregnálták, míg a lengyelországi mocsárból előkerült gerendavárat részben cukros átitatással. E két esetben több év eltelte után a legnagyobb gondot a kén és a vas okozza, amely a bükkábrányi fákban is nagy mértékben jelen van.
"A korrózió és savképződés folyamatos ellenőrzése a konzerválás során körültekintő technológia megválasztását indokolja" - hangsúlyozta Veres János.
Beszámolt arról is: az általános nemzetközi érdeklődés hatására felvetődött az igény egy, a bükkábrányi leletek köré szervezett szakmai találkozó európai uniós szervezésére.
Közlése szerint a négy mocsári ciprus augusztus óta szarkofágokban "várja" a konzerválást és tárolást, az elhelyezésükre készülő pavilon munkálatai jól haladnak, már a "célegyenesben vannak". A tervek szerint a fákat december elején helyezhetik el az épületben. Ez bonyolult feladat lesz, egyenként kell a leleteket beemelni, és a mintavételt is meg kell oldani - mondta a régész.