Irodalmi ritkaságok
Négy magyar irodalmi ritkaság a 17., a 18., a 19. és a 20. századból - ezek az unikális kötetek emelkednek ki a Központi Antikvárium november 30-i aukciójának kínálatából, noha a további 140 tétel is felettébb értékes és különleges.
2007. november 22. csütörtök 14:30 - Hírextra
Kétséget kizáróan a magyar irodalom egyik legritkább első kiadása Zrínyi Miklós Bécsben, 1651-ben megjelent az "Adriai tengernek Syrenaia" című kötete. A Szigeti veszedelmen kívül a költő 1651-ig írt minden lírai költeményét is tartalmazza. Zrínyi ekkor harmincegy éves volt. Nem tekintette magát hivatásos költőnek, mégis, ezzel az egyetlen verskötettel és a Szigeti veszedelemmel a század irodalmi főalakja lett. Ez a bécsi kiadás korabeli bőrkötésben, 1706-os tulajdonosi bejegyzéssel, 2 millió forintról indul.
Jelentéktelennek látszó kis füzet, Gvadányi József alkalmi költeménye, "A' nemes magyar dámákhoz, és kis aszszonyokhoz szólló versek"… amelyben a nemzeti viseletet dicséri, a hagyományok ápolását ajánlja a magyar hölgyek figyelmébe. A versen kívül egy kottalapot is tartalmazó füzetet 300 ezer forintért viszik kalapács alá.
Ez a kor, a 18. század vége, az ilyen alkalmi művek születésének virágkora - mondta Bálinger Béla a Központi Antikvárium aukciós szakértője. Ezek könyvgyűjtői és -kereskedői szempontból sokkal érdekesebbek a szerzők jelentősebb, általában nagyobb példányszámban megjelent munkáinál.
Gvadányit említve a Pöstyéni förödés és az Aprekaszion számítanak könyvszakmai berkekben is szinte fellelhetetleneknek, pedig e füzete is méltán szerepelhetne mellettük, hiszen a legritkább magyar irodalmi első kiadások egyike.
A 19. századot Madách Imre drámai költeményének, Az ember tragédiájának első kiadása reprezentálja. A dekoratív példányért 250 ezer forintot kér az antikvárium.
Míg a 20. századi unikum Ady Endre Szeretném, ha szeretnének verseskötete, amit nagyon becsessé tesz a "Mariskának Ady Endre 1909. dec. 10." ajánlás az előzéklapon. Kikiáltási ára 300 ezer forint.
József Attila legritkább kötete egy sértő hangú pamflet, Az istenek halnak, az ember él. Tárgyi kritikai tanulmány Babits Mihály verseskötetéről. Az 1930-as, borító nélküli kiadványért 120 ezer forintot kell fizetni.
250 ezer forintról indul az az 1608-ban kiadott Biblia, amely a második teljes magyar nyelvű szentírás, lényegében a Vizsolyi Biblia újabb kiadása, Szenczi Molnár javításaival és változtatásaival.
Egy másik, pompás kivitelű szentírás, az úgy nevezett kasseli Biblia, amelyet valójában Nürnbergben adtak ki 1704-ben. A kiadó, a nürnbergi Johann Endter azért akarta, hogy magyar nyelvű bibliakiadása református városnév alatt jelenjen meg, mert attól tartott, hogy a lutheránus nürnbergi cég neve alatt a terjesztés nehézségbe ütközne. A díszes, korabeli bőrkötésű könyv, eredeti zárókapcsokkal, 300 ezer forintért vihető el.
A Misztótfalusi Kis Miklós amszterdami "Aranyas Bibliáját" utánozó, kalózkiadású Bibliát 250 ezer forintra árazták. Ez a mű a 18. század egyik rejtélyes, a legritkábbak közé tartozó magyar bibliakiadása.
Az egyetemes kultúrtörténet egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált illusztrált munkáját, a "Ständebuch"-ként fogalommá vált, foglalkozásokat bemutató kötet első, 1568-as, latin nyelvű kiadását 2 millió forintért bocsátják árverésre. Szerzője a német újlatin humanista, Hartmann Schopper (1542-1595), az illusztrátor Jost Amman (1539k.-1591) svájci származású festő és grafikus, a XVI. századi német fametszet egyik legkiválóbb képviselője.
Annak a kéziratos levélnek, amelyet 100 ezer forintra tartanak, nemcsak az írója - Szemere Pál -, hanem a címzettje - Bártfay László - is jeles irodalmi személyiség. Szemere Kazinczy és Kölcsey barátja, az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja, a Tudományos Gyűjtemény egyik alapítója, nyelvújító volt. A címzett, Bártfay László a reformkor egyik érdekes figurája volt. Üllői úti házában működött az egyik első magyar irodalmi szalon. A 16-oldalas kiadatlan levél értékes irodalmi és helytörténeti adalékokkal a nagy pesti árvíz napjairól számol be.
Közgyűjteményben lenne a helye annak a szakirodalom által eddig nem ismert Csíziónak, "a' vagy, az astronomiai tudománynak rövid értelemmel-való le-irásának", amelyet a Landerer nyomda utóda, a Gyurián és Bagó nyomda adott ki 1836-ban. Mivel az efféle naptárak a használatban elkoptak, nem őrizték meg őket, igen ritkák. A szenzáció-értékű kiadványnak 200 ezer forintban állapították meg az árát.
Forrás: MTI