Összenő ami szétválasztódik

A Miniszterelnöki Hivatal kormánybiztosa jog és állam 21. századi kihívásairól a Zala megyei jogásznapon tartott előadásában öt jogterület megújításának szükségéről beszélt. A közjog finomhangolásáról, a gazdasági jog további korrekciójáról, a büntető törvénykönyv (Btk.), a büntetőeljárások és a rendészet sürgető átalakításáról fejtette ki véleményét, hangsúlyozva, hogy olyan globális problémákra kell választ adni, ami a magyar jogrendszert is közelről érinti.

A közjog finomhangolása kapcsán Kondorosi kifejtette: a véleményszabadság, az egyesülési és a gyülekezési jog, vagy a pártfinanszírozás terén megérett a helyzet a garanciák beépítésére. Egyetlen alapjognál sincs szó korlátozásokról, szigorításokról, de meg kell alkotni az eljárási szabályokat az érvényesítésükhöz. Kiemelte: egyedül a digitális átállásról szóló törvény esetében sikerült konszenzust teremteni, ugyanakkor az Európai Unióban egyedüliként nem tudjuk teljesíteni a rasszizmus és a gyűlöletkeltés elleni jogalkotási elvárásokat - hangsúlyozta.

A gazdasági jog további korrekcióját illetően a kormánybiztos jó példaként említette a jogügyletek biztonságát szolgáló jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy ügyvéd, közjegyző, végrehajtó ellenőrizni tudja az állami online rendszerekben a szerződők adatait. Reális célnak tüntette fel az egyórás cégalapítást, amely már nem a bírók, hanem az ügyvédek felelősségére épülne.
Kondorosi Ferenc a Btk. nyolcadik éve készülő módosítása kapcsán úgy vélte: megosztott társadalomban a büntetőpolitika célját is nehéz megfogalmazni. Szorgalmazta az alternatív büntetési lehetőségek bevezetését, mert a börtönben lévők 15 ezres száma "döbbenetesen" nagy.
"Nem engednénk ki senkit" - fogalmazott, de a szabadságvesztés területén lehetne oldani, alternatív büntetéseket bevezetni. Ezek sorában említette, hogy a felfüggesztett szabadságvesztéseket és a mellékbüntetéseket is önálló szankcióvá változtatnák.

"Akit nem muszáj, vagyis egy első bűntényes elkövetőt, rövid időre vonatkozó szabadságvesztésnél", nem kellene börtönbe zárni, esetükben megoldás lehetne a GPS-szel ellátott kar- vagy bokaperec alkalmazása a valamilyen módon nyitott büntetés-végrehajtási intézetekben. Legalább 3-4 ezer ember körében lenne racionális, és költségkímélés szempontjából is megfontolható ez az eljárás - mondta.

A kormánybiztos szólt a büntethetőség 12 éves korhatárra való leszállításának elképzeléséről, és ezzel együtt a fiatalkorúakra vonatkozó, ellátórendszerrel és családvédelemmel kiegészített önálló büntetőjog megalkotásáról.

"Nem akarja senki börtönbe zárni a 12 éves gyereket", de évente 3800-4200 bűncselekményt követnek el 14 év alattiak. A sok esetben agresszív, élet elleni bűnesetek miatt a szülői felelősség vizsgálatának lehetőségét is meg kellene fogalmazni - érvelt a szakpolitikus.

Szerinte a tényleges életfogytiglani büntetés átalakítása sem azt jelentené, hogy ki kell engedni a bűnözőket, de szükséges lenne 20 év után a büntetésük bírósági felülvizsgálatra. "A börtönben is lehet jobb ember valaki, a lehetőségét ne zárja ki a jog" - fogalmazott Kondorosi Ferenc.
A kormánybiztos a büntetőeljárások megújítását is szükségesnek tartotta, igazodva az uniós börtönszabályokhoz, amelyek az együttműködési rendszerben és nem a rendvédelmi formában gondolkodnak.

A rendészeti terület megújítását, a határőrség és a rendőrség integrációját ugyancsak a változó feladatokkal magyarázta. "Azon az 1.139 kilométeren, ahol schengeni külső határ lesz, meg kell valósítani az unió legszigorúbb határőrizetét". Közel 15 százaléka az unió szárazföldi külső határainak Magyarországon lesz, nekünk kell megállítani a migrációt, ami "hatalmas feladat egy kis ország számára" - közölte Kondorosi Ferenc.