A születésnap mellett a névnap olyan kiemelt, vissza-visszatérő időpont az életünkben, amelyek a megújulásról szólnak. Az emberi létezésnek ritmust adó ünnep, hol megfogadunk valamit, hol visszaszokunk valamire, de számon tartjuk.
A névnap tulajdonképpen a védőszent ünnepe. Amikor a gyerek nevet kap, akkor védőszentet választanak neki. Ha több azonos nevű szent van a naptárban, akkor a születésnap utáni első névnap tartozik hozzá, ezt kell vagy lehet, ünnepelni.
Az ausztrálok vagy a németek nem ismerik a névnapos ünneplést. Viszont az osztrákoknál, olaszoknál és görögöknél van. A névnap megtartása valóban keresztény hagyomány, a szentek neve napjának alkalmazása az egyszerű földi halandókra.
Sok névnek közismert a jelentése, és még többnek a névhez kapcsolódó hagyomány is. Gondoljunk csak a Fagyosszentekre (Szervác, Pongrác, Bonifác), Péter-Pálra, a Mihály, Márton, Katalin, András, a Miklós vagy a Luca nevekre. A legelterjedtebb néphiedelmeket mindenki tudja, hiszen ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, és így tovább.
A Katalin görög eredetű női név. Jelentése: korona, mindig tiszta, érintetlen, ártatlan. Alexandriai Szent Katalin vértanú a magyarság körében igen népszerű és nagy tiszteletnek örvendő szent. A diákok, tudósok, egyetemek, fuvarosok, bognárok, kerékgyártók, molnárok fazekasok, szövőlányok, bányászok és középkori céhek védőszentje. Tűztől, árvíztől, boszorkányságtól ment meg. A szabadkai magyarok szerint az árvizet és az elemésztő tüzet távol tartja testüktől és hajlékuktól egyaránt. Elűzi tőlük a szorongást okozó gonosz lelket. Ki gondolta volna, hogy Katalin ennyi mindenre jó.
Katalin az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, országszerte Katalin-bálokat rendeznek ennek tiszteletére. Régebben ez után a nap után sem bál, sem lakodalom nem esett karácsonyig. Sok helyen ezen a napon meggyfagallyat állítanak vízbe. Meleg helyre rakják, a vizet többször felfrissítik, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ezt nevezik Katalin-ágnak.
De a mi Katalinunk házasságszerző szent is egyben. A legenda szerint Katalin Jézus gyűrűs jegyese volt, ezért a lányok, mint vőlegényszerző szentet tisztelik.
Katalin-nap november 25-e, azaz ma. VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére. Szent Katalint a hagyomány szerint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Az egyik legenda elmondja róla, hogy testét az angyalok Arábia egyik hegyére vitték. A középkor híres és tisztelt szentje volt, képét – kerékkel ábrázolva – számos képzőművészeti alkotás őrzi. Több hazai templomunknak védőszentjévé választották.
Időjóslás is fűződött e naphoz: elterjedt hit volt, hogy ha Katalinkor fagy, sáros karácsony lesz. Az időjósok mára nem mondtak a fagyot, így aztán "ha Katalin tocsog, a Karácsony kopog".
Álommal kapcsolatos jóslások is ismertek voltak ezen a napon. A néphit szerint az álomból következtetni lehet bizonyos események közeli bekövetkezésére, vagyis az álom tulajdonképpen előjel. Az álomból való jóslás története igen régi időkbe nyúlik vissza, már az ókori Egyiptomban és Babilonban ismerték. Általános felfogás volt, hogy az álomnak mindig az ellenkezője szokott beteljesedni. A néphit szerint az álom tartalma irányítható. Például a Gömör megyei hiedelem azt tartotta, hogy aki két krajcár ára sáfrányt megtört és citromlével elvegyítette és az abba mártott ruhát szívére tette, az illető titkos szeretőjével álmodik majd. De arról is megvoltak győződve, hogy aki karácsonykor éjfélkor megmosdik a kútnál, álmában eljön a jegyese. A matyó lány, hogy leendő férjét megálmodja, Katalin-napon kendermagot hintett a favágóra és kötőjével elboronálgatta, vagy keresetlen kettős lóherét tett éjszakára a párnája alá.
Katalin után öt nappal, november 30-án András napot ünneplünk. A keleti kereszténység védőszentje az első században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált. Az ilyen keresztet róla nevezték el. András napja a legjelentősebb házasságjósló és varázsló napnak számít. A lányoknak a legnagyobb titokban kellett a különleges praktikákat elvégezniük. Például egész nap böjtöltek, a párnájuk alá férfi ruhaneműt rejtettek. Hogy mire használták, az maradjon az ő titkuk.
Egy másik szokás szerint a zsúpfedeles házak ereszét rázták meg, s a kötényükbe hulló magból jósoltak. Úgy tartották, ha a lány kötényébe búzaszem esik, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény lesz a férje, ha pedig pondró hull bele a zsupszalmából, akkor még a következő évben teherbe esik. Hogy ki, melyikre vágyott, nem nehéz kitalálni.
Ha Miklósról, Lucáról és az Adventről is szeretnének olvasni, akkor még aludni kell 11 napot. Amennyiben a várakozás nehezen menne, addig is készítsenek egy „hirextra-adventi naptárt”. A kis ablakokat nyissák ki minden nap, hátha tartogatunk ott önök számára apró meglepetéseket. Addig is boldog névnapot a Katalinoknak!
