Avarkeszi Dezső elmondta: a törvényjavaslat a képviselőcsoport alakításhoz szükséges létszámot tíz főben határozza meg, és akkor szűnne meg a frakció, ha tagjainak száma tíz fő alá csökken. Hozzátette: a javaslat speciális rendelkezésként az olyan párt képviselőinek is biztosítja a frakcióalakítás jogát, amely a választásokon elérte a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt, de nem szerezte meg a képviselőcsoport alakításához szükséges tíz mandátumot.
Mint mondta, a javaslat azt az előírást is tartalmazza, hogy minden képviselő számára lehetővé kell tenni a részvételt legalább egy állandó bizottság munkájában.
A javaslat házszabályi rangra emeli az eddig csak házbizottsági állásfoglalás alapján működő vezérszónoki rendszert, emellett szabályozza nem csak a televíziós, hanem az internetes közvetítés rendjét is - jelentette ki. Hozzátette: a javaslat az Országgyűlés elnökéhez telepíti a nem kötelezően közvetítendő bizottsági ülések kijelölését azzal, hogy ebben a kérdésben előzetesen ki kell kérni a házbizottság véleményét.
Mint a törvény indoklásában szerepel, a házszabály hatályos rendelkezése indokolatlan különbséget tesz a képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselők között azáltal, hogy az általános vitában a független képviselők csak azt követően kaphatnak szót, ha a képviselőcsoportok tagjai felszólaltak.
A javasolt rendelkezés ezt kívánja korrigálni, amikor a frakciókhoz tartozó képviselőkkel együtt, köztük biztosítja a függetlenek felszólalási jogát - mondta Avarkeszi Dezső.
A szocialista képviselő korábban elmondta: ha a határozati javaslatot elfogadja az Országgyűlés, január elsejével léphetne hatályba.
Répássy Róbert (Fidesz) közölte: pártja támogatja a házszabály módosítását amely, mint mondta, ötpárti javaslatként született.
Salamon László (KDNP) pártja nevében szintén támogatásáról biztosította a javaslatot. A házszabályoknak mindig kitüntetett szerepük volt a parlamentarizmus megfelelő működése tekintetében - tette hozzá.
Véleménye szerint az Országgyűlés munkájára az utóbbi időben az jellemző, hogy nagyon fontos törvényeket tárgyal a Ház anélkül, hogy a képviselőknek idejük lenne azt áttanulmányozni.
Szégyene a Háznak az olyan ülésnap, amikor éjszakákon át olykor tucatnyi napirendi pont megtárgyalásának kipipálására kerül sor, érdemi vita nélkül - jelentette ki. Hozzátette: az éjszakai ülésezéssel az ügyek gyakorlatilag eltűnnek a nyilvánosság szeme elől.
Az MDF nevében felszólaló Herényi Károly frakcióvezető szerint a házszabály módosításával nem szűnnek meg az Országgyűlés mulasztásai. Példaként említette az ellenzéki politikus, hogy a Ház évek óta nem tudja megválasztani az Állami Számvevőszék alelnökeit.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) azzal foglalkozott felszólalásában, hogy a házszabályban egyértelműen kell szabályozni bizonyos rendelkezéseket, ellenkező esetben érdektelenségbe fullad a képviselők és így a parlament munkája.
Amíg a viták úgy folynak, mint például most, addig a képviselők és a parlament tekintélyét nem lehet helyreállítani - mondta a Fidesz képviselője, aki kitért arra: a vitáknak biztosítani kell a nyilvánosságot.
Az általános vitát az elnöklő Harrach Péter lezárta.