Ennek a közel félezer oldalas könyvnek írásos-és képanyaga soha korábban nem állt össze könyvvé, mert eredetileg füzetsorozatként jelent meg. A könyvtudomány ismeretei szerint a füzetekből mindössze kilenc látott napvilágot.
Néhány éve azonban kiderült, hogy eredetileg mégsem kilenc, hanem tizenhárom volt az 1860 és 1877 között rendszertelenül megjelent évfolyamok száma. Négy füzete, évfolyama azóta lappangott, mégpedig azért, mert annakidején senki sem akadt, aki tizenhét éven át kitartó türelemmel gyűjtötte, majd köttette volna egyetlen könyvtestbe mindazt, amit a szerző és kiadó, Vereby Soma a kiegyezést siettető buzgalmában, nagy fáradozások és instanciázás árán végül oly keservesen megjelentetett.
2001-ben azonban kiderült, hogy valahol egyszer az idők során mégis akadt valaki, egy névtelen, aki valamikor egybeszedte a tizenhárom becses füzetet, aztán egy könyvkötővel egybeköttette azokat. Ez az egyetlen, aukción felbukkant teljes példány került 2001-ben az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményébe. A könyvtörténet kutatói és a gyűjtők körében egyként izgalmat keltő példány felbukkanása után előkerült egy gyűjtő, aki egy másik, a teljes tizenhárom évfolyamot tartalmazó pompás példányt is fel tudott mutatni.
S mert további példányok előkerülése a jövőben aligha valószínű, s mert a könyv a magyar könyvművészet, az életrajz-irodalom, de elsődlegesen a magyar litográfia szempontjából, nemkülönben pedig művészeti értékei és történeti egyedülállósága - de még a három kilót meghaladó súlya - okán is egyként rendhagyó különlegesség, ezért egy felvidéki kiadó, a művészi igényességre sokat adó Méry Ratio elszánta magát e "hasonmás" kiadására.
Mint a könyv előszavában áll, Vereby Somának a neve sem maradt volna fent, ha a magyar arisztokráciát népszerűsíteni hivatott szorgalmában Vereby nem arról álmodozik, hogy eloszlassa a köznép magyar arisztokráciával kapcsolatos "előítéleteit és balfogalmait", föltárja, megismertesse a magyar főurak "elfödve, rejtve maradt jellemét", és illusztráltatta a közel száz életrajzot olyan mesterekkel, mint Barabás Miklós, Marastoni József, Grimm Rezső és mások.
Vereby ezekkel a mesterekkel olyan példaadó kiválóságok portréit karcoltatta kőbe, mint Széchenyi István, Eötvös József, Kemény Zsigmond, vagy Teleki László. A nyolcvanegy ismert személyiséget ábrázoló kőnyomat miatt az egykori füzeteket nyilván szétszedték, keretbe foglalták, polgári lakások, szalonok falait díszítették, egyéb kiadványokban is megjelentették, ezért többségük ismert, laponként is becses gyűjtői darabnak számít. Együtt és ilyen minőségben azonban csakis ebben a különösen míves, bársonykötésű albumban láthatók.
A Méry Ratiot a Magyar mágnások... "hasonmásának" kiadásakor az eleddig hozzáférhetetlen közkincs közrebocsátásának szándéka vezérelte. Ezt maga az album könyvtörténeti jelentősége, maradéktalanul becses kivitelezése már önmagában is képes bizonyítani.
