"Tárcatükör a Közgázon"
A vállalkozás-fejlesztés, a leszakadt régiók felzárkóztatása és a turizmus lehetőségeit vette számba Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter és Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője a "Tárcatükör a Közgázon" című rendezvényen a Budape
2007. november 30. péntek 07:49 - Hírextra
Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy az elmúlt 17 év legnagyobb vállalkozás-fejlesztő programja indul el. Kiemelte, hogy a mikrovállalkozásoknak 6 millió forintos értékhatárig kedvező kamatozású, akár ötéves lejáratú hitelt kínálnak. A kis- és középvállalkozások által felvett összegre 100 millió forintig az állam akár 80 százalékos hitelgaranciát ad, 2009. január elsejétől pedig alig több mint egy órát vesz majd igénybe a vállalkozásalapítás.
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter közölte: úgy számolnak, hogy a mikrohitel-csomag a következő hét évben 50 ezer vállalkozást ér el a 300.000-ből és programjaik további 50 ezerre lesznek hatással. Az adórendszer kapcsán ördögi körről beszélt. Mint mondta, az adók magasak, és kevesen fizetik be őket, ezért folyamatosan nőnek. Hozzátette: ebből valahogy ki kellene törni, például a munkaterhekről át lehetne csoportosítani az adókat a fogyasztást érintőkre. Leszögezte, hogy ez egy zéró összegű játszma.
Vitapartnerével, Herényi Károllyal a legtöbb problémára adott válaszban egyetértettek, gyakran csak részletekben tért el a véleményük. A frakcióvezető azt hangsúlyozta, hogy a vállalkozókat versenyképes adórendszerrel lehetne támogatni és kiemelte pártja egykulcsos adóra vonatkozó javaslatát. Az ellenzéki politikus hozzátette: ők azt tennék lehetővé, hogy a vállalkozók a pénzpiacról jussanak a szükséges forrásokhoz, az állam felelőssége kapcsán pedig azt említette, hogy a piacra jutás feltételeinek biztosítására gyakran nem jut pénz.
Bajnai Gordon a leszakadt kistérségek felzárkóztatása kapcsán az Új Magyarország Felzárkóztatási Programot említette. Szavai szerint sorba állították a 174 kistérséget, és a legfejletlenebb 33 számára egy célzott, felzárkóztatást segítő program keretében 135-140 milliárd forintnyi védett forrást különítenek el.
A miniszter ennek kapcsán problémaként említette, hogy a munkaerő gyakran azért nem foglalkoztatható, mert nem elég képzett.
Herényi Károly arról beszélt, hogy nem tud pazarlóbb önkormányzati rendszerről, mint a hazai. Kiemelte, hogy sok olyan település van, ahol az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, pedig azontúl, hogy irányítja a helyi életet, nincs produktuma. A frakcióvezető szerint politikai bátorságra van szükség ahhoz, hogy megváltozzon ez a helyzet.
Vitapartnere védelmében sietett leszögezni, hogy ha egy kormánypárti képviselő állna elő hasonló felvetéssel, akkor azt azonnal falurombolással vádolnák. A megyék vagy régiók kapcsán feltett hallgatói kérdésre Bajnai Gordon úgy válaszolt, hogy racionálisabb lenne egy, a mai megyerendszernél nagyobb egységekből álló, közbülső közigazgatási szint.
Herényi Károly szerint egy darabig a kettőnek együtt kellene léteznie, majd egymásba olvadhatnak.
Az ország turisztikai kilátásait elemezve a miniszter azt mondta, hogy habár Magyarország évek óta relatív súlyán felül teljesít, ő három nagy lehetőséget még mindig lát. Ezek a termáladottságok és a konferenciaturizmus fejlesztése, illetve a kulturális örökségünk és a vidék bekapcsolása. Hozzátette, hogy összességében jó évet zár a magyar turizmus, ugyanis feltehetően az utazási csekknek köszönhetően sokakat tudtak itthon tartani.
Az ellenzéki politikus is az erős belföldi turizmust tartotta kulcskérdésnek, de szerinte nem biztos, hogy a termálfürdőket és a wellness-hoteleket ilyen ütemben kellene fejleszteni, mert nincs elegendő fizetőképes kereslet. Herényi Károly a magas teljesítményt nyújtó szállodák építésére helyezné a hangsúlyt. Bajnai Gordon viszont úgy vélte, hogy hosszú távon gondolkodva az egészségturizmus lehet a jövő egyik iparága.
A beszélgetés zárásaként arról mondták el gondolataikat, hogy milyen profilt képzelnek el, amivel az ország sikeres lehet. A kormánypárti politikus kétszer négy feltételt említett; az első négyesbe véleménye szerint a stabil makrogazdasági alap, a nyitott gazdaság, a hatékony állami és önkormányzati intézményrendszer, illetve a korrupciós index tartozik. A második négyes az egyéni teljesítmény tiszteletéből, a normakövetésből, az öngondoskodásból és a szolidaritásból áll.
Herényi Károly szerint az a legnagyobb kérdés, hogy az ország hogyan tudja mozgósítani a társadalmi tőkét, amelynek a legfontosabb eleme a bizalom. A bizalmat legikább a korrupció tudja aláásni - tette hozzá.
Forrás: MTI