Szita Károly polgármester köszöntőjében hangsúlyozta: "kaposváriként büszkeség tölt el, hogy ez az az év, amikor újra felfedezzük Vaszaryt". Mint mondta, jól eső érzéssel hallja, hogy mind többen vannak, akik Kaposvárra látogatva felkeresik a festőművész emlékházát, amelyet négy éve újítottak fel és nyitottak meg.
A polgármester azzal a reménnyel ajánlotta a résztvevők és a kaposváriak figyelmébe a Magyar Nemzeti Galéria októberben nyílt és jövő februárig látogatható Vaszary-kiállítását, hogy az ott bemutatott képekből néhány a kaposvári emlékházában is látható lesz a közeljövőben.
Gelencsér Attila, Somogy Megye Közgyűlésének elnöke a közgyűlés által adományozott Örökségünk - Somogyország Kincse emléktábla avatásán azt hangsúlyozta: "legyünk büszkék arra, hogy Kaposvár és Somogy megye adott a világnak egy Vaszary Jánost!"
Az évforduló alkalmából tartott ünnepségen Plesznivy Edit, a Vaszary Emlékház állandó kiállításának kurátora, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze idézte fel az 1867. november 30-án született művész pályáját, amely a budapesti Mintarajziskolában indult.
Székely Bertalan egykori növendéke később Münchenben, majd Párizsban folytatta tanulmányait. Az első világháború idején haditudósítóként dolgozott, a háború után a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Ekkor alakult ki jellemző, spontán vázlatos festésstílusa.
Vaszary János a Képzőművészek Új Társasága (KUT) egyik vezető mestere, majd a Új Művészek Egyesülete (UME) alapítója lett. Munkásságát 1898-ban társulati díjjal, 1902-ben állami kis aranyéremmel ismerték el, 1929-ben Genovában aranyérmet nyert. Művészi hitvallását több cikkben is összefoglalta.
A művészettörténész ez évben megjelent, Vaszary Jánosról írt könyvének ajánlása szerint a kaposvári születésű festőművész "a modern magyar művészet egyik kulcsfigurája volt, hihetetlenül termékeny, stilárisan sokszínű munkássága már életében is ellentmondásos fogadtatásban részesült". A kötet olyan alkotó képét mutatja be, akiért "lelkesedtek a modernitásra nyitott szakmai körök, a kifinomult látású közönség, és mereven elzárkózott előle a konzervatív ízlésű publikum, de a művészetét övező kitüntető figyelem töretlen maradt halála után is".
Vaszary János (1867-1939) főbb művei az Aranykor, a Feketekalapos nő, a Jegyesek, a Juhász, a Lilaruhás nő macskákkal, a Tavaszhoz, a Vásár, és a Vöröshajú női akt.
