A művész a hatvanas évek második felétől az 1970-es évek közepéig a magyar avantgárd egyik szervezője. A gesztus-festészeten, a non-figuráción, a konceptuális grafikákon át vezet útja a koherens lézerfény képi lehetőségeinek a kutatásához.
A szervezők összegzése szerint Csáji Attila nagymértékben hozzájárult egy olyan friss szellemű művészeti folyamat elindításához, melynek hatása máig tart, az általa szervezett kiállítások, köztük a Szürenon és az "R"-kiállítás ma már művészettörténeti jelentőségűek.
A művész a hetvenes évek közepétől a Központi Fizikai Kutató Intézet támogatásával a lézer képi lehetőségeit kutatja. A rendszerváltást követően aktív közéleti tevékenységet folytat.
Mintegy 450 kiállításon vett részt, köztük olyan nemzetközileg kiemelkedő tárlatokon mint a Párizsi Modern Művészeti Múzeum ELECTRA 83 című tárlata, melyen azokat az újítókat mutatták be akiknek az elektromosság művészeti felhasználásában komoly szerepük volt. Több önálló bemutatója volt a Magyar Nemzeti Galériában (1977, 1980, 1983).
A legjelentősebb egyéni tárlata 1988-ban valósult meg a Műcsarnokban. Munkái számos múzeumban és magángyűjteményben megtalálhatóak, köztük a Magyar Nemzeti Galériában, a Ludwig Múzeumban, a Kinshani és a Szöuli Modern Múzeumban.
A kiállítás január 6-ig látogatható a Budapest Kiállítóteremben.