Kovács Klaudia és Hules Endre 97 perces alkotása a kommunizmus bukásáról és az 56-os forradalom nemzetközi hatásáról szól, az 1945-től 1991-ig terjedő időszakot fogja át. Bemutatja 56 előzményeit, folyamatát és következményeit, megvilágítja a nemzetközi összefüggéseket szemtanúkkal és szakértőkkel készített interjúk, valamint korabeli felvételek segítségével.
Az alkotók kiválóan kombinálták a személyes történeteket a történelmi magyarázatokkal - méltatta a dokumentumfilmet a Johns Hopkins Egyetemen rendezett vetítés után Edith Lauer, a HAC tiszteletbeli elnöke, aki családjával 1957-ben telepedett le az Egyesült Államokban. Véleménye szerint ezt a filmet a XX. századi történelem kötelező tananyagává kellene tenni, olyan kitűnően tárja fel azt, hogy mit tett a kommunizmus, a totalitárius rendszer az emberek szívével, lelkével és életével.
Kovács Klaudia a bemutató után elmondta, hogy kilenc évig dolgozott a filmen. Igazságérzete hajtotta, valamint az, hogy nem találkozott még olyan filmmel, amely az elvárásai szerint, globális összefüggésbe helyezve ábrázolta volna a forradalmat - fejtette ki egy kérdésre válaszolva.
A bemutatón részt vett egy volt amerikai diplomata is, aki 1952 és 1957 között Budapesten szolgált. Pontos és megindító alkotásnak nevezte A lyukas zászlót, de helyeselte, hogy az Egyesült Államok nem kísérelt meg fegyveres beavatkozást.
Kovács Klaudia sajnálattal állapította meg az MTI-nek: a magyarországi sajtó részéről nem tapasztalt kellő érdeklődést. Reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi szereplés hatására - mintegy tíz, köztük több rangos fesztiválra kaptak meghívást - az alkotás jobban felkelti a hazai érdeklődést. Úgy vélte, a filmet oktatásra is "remekül" lehetne használni Magyarországon. Hozzátette, nem politikai célú filmet készített, semmilyen magyar anyagi támogatást nem kapott, "ez egy objektív történelmi lecke".
A rendező-író-producer szerint A lyukas zászlót gyors ritmusa, a vágástechnika, valamint az emeli ki az 56-os filmek sorából, hogy széles időszakot ölel fel. A magyar néző számára a film legkülönlegesebb jellemzője: "nem arról beszélünk, hogy a világ miképpen hatott ránk, hanem, mi hogy hatottunk a világpolitikára".
Az Egyesült Államokban, Magyarországon, Olaszországban és Oroszországban forgatott alkotásban egyéni sorsok villannak fel, megszólalnak egykori áldozatok hozzátartozói, és nyilatkozik egy ávós tiszt is. Megszólal mások mellett Göncz Árpád, Henry Kissinger és Habsburg Ottó, valamint Berecz János és Pozsgay Imre.
