Közölte: január 9-én lesz 50. éve, hogy Brusznyai Árpád latin-görög szakos középiskolai tanárt, a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács egykori elnökét kivégezték.
A darab szerzője Sebő József veszprémi középiskolai irodalomtanár, aki a drámával tavaly második díjat nyert az 1956-os forradalom 50. évfordulójára kiírt országos pályázaton. A direktor a dráma címére utalva elmondta, hogy a moirák az emberi sors három istennőjének elnevezése a görög mitológiában.
Vándorfi László hangsúlyozta: a dráma dokumentumokra alapozva, a valóságban megtörtént eseményekhez és létező személyekhez ragaszkodva állít emléket egy olyan humanistának, akit a klasszikus görög kultúra értékei érdekeltek és távol állt tőle a forradalmi hevület, ám a veszprémi közakarat a forradalmi tanács élére emelte. A humanista tanár megtiltotta például, hogy az egyetemistáknak fegyvereket osszanak.
Brusznyai Árpádot 1956. november 5-én szovjet katonák letartóztatták, sorstársaival együtt a Szovjetunióba hurcolták, ahonnan decemberben került haza. 1957-ben tanári állást kapott a váci gimnáziumban, de kéthónapnyi tanárkodás után bíróság elé állították.
Vándorfi László emlékeztetett arra, hogy Brusznyai Árpádot előbb életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, de a veszprémi kommunista vezetők - élükön a megye pártvezére, Papp János - közbenjárására másod fokon halálra ítélték.
Mint elmondta, ezek a történések "életre kelnek" a drámában. Brusznyai Árpád szerepét Zayzon Csaba, a párttitkár (a darabban Pálinkás János elvtárs) alakját pedig Kiss T. István formálja meg.
Hozzátette: a dráma január eleji bemutatója a mártír emléke előtt tisztelgő, több napos veszprémi ünnepségsorozatba illeszkedik, 9-én szobrot állítanak Brusznyai Árpád tiszteletére a megyeház előtti téren.