A szóvivő ugyanakkor a függetlenség kikiáltásának pontos időpontjáról nem tudott beszámolni. Mint fogalmazott: "ha lenne ilyen céldátum, akkor biztos nem tudnám megállni, hogy azt meg ne osszam a koszovóiakkal".

Időközben a koszovói miniszterelnök arra sürgette az Európai Uniót, hogy minél előbb döntsön a tartomány jövőjéről. Agim Ceku szerint várhatóan a jövő év elején kiáltják ki Koszovó függetlenségét. A politikus azt mondta: " Szerbiának igenis van választása: vagy velünk együtt indul a jövő felé, vagy pedig egyedül fordul vissza a múltba".

Dusán Pavlovics szerbiai szociológus arra hívta föl a figyelmet, hogy ha Belgrád számára nem megfelelő módon rendezik Koszovó kérdését, akkor az a szélsőségeket erősítheti az országban. Úgy vélte: ha a tartományt elszakítják Szerbiától, akkor a Szerb Radikális Párt (SzRSz) kerülhet hatalomra. Pavlovics arra is emlékeztetett, hogy a demokratikus kormánykoalíción belül is egyre többször megfogalmazódnak radikális gondolatok a tartomány státusával kapcsolatban.

Koszovóról december 10-én, hétfőn zárultak le hivatalosan a Belgrád és Pristina közti tárgyalások. A felek között az Európai Unió, Oroszország és az Egyesült Államok közvetített. Szerbia széleskörű autonómiát kínált Koszovónak. Pristina azonban a függetlenségen kívül másról hallani sem akar. A tartomány névleg Szerbia része, ám 1999 óta ENSZ fennhatóság alatt áll. Akkor a NATO erői indítottak akciót Szlobodan Milosevics elnök és katonái ellen, akik erőszakkal akarták letörni a koszovóiak függetlenségi törekvéseit.