Zuschlag-jelenség
Hazánk 1989 óta íródó történelme sok sötét foltot rejt magában. Számos olyan ügyet, melyekben az igazság talán soha nem derül ki, csak annyi biztos, hogy sokan, és sokat loptak. Összeállítás-sorozatunkban ezeket az ügyeket járjuk körül az olajmaffiától a
2007. december 10. hétfő 17:32 - Pór Károly
Nagy lopás sorozatunkat azzal kezdtük még október 29-én, hogy olajra léptünk, aztán tocsikoztunk egy kicsit, majd felidéztük kis herceg bankjának (Princz Gábor és a Posta Bank) történetét. Visszaemlékeztünk Szabadi Bélára, Várhegyi Attilára és az ő felfüggesztett börtönbüntetésükre, elmerengtünk a Happy End Kft. zsebébe átjátszott milliárdokon, és a kakaóbiztos számítógépeken, no meg nem felejtettük el Kulcsár „sztárbróker” Attilát sem. Mindezek után elérkeztünk napjaink nagy lopásához, sorozatunk záró részéhez: a Zuschlag-ügyhöz.
Ha magát a szóban forgó összeget nézzük, akkor Zuschlag (a német szó magyar jelentése: becsap) a maga 60 millió körüli sikkasztásával (az ügyészség ekkora összeg miatt indított vizsgálatot) nem is követett el nagy lopást az olajügyek vagy éppen a brókerbotrány milliárdjaihoz képest. – Több is veszett Kulcsárnál, mondhatnánk, vagy ahogy a Kéne együttes énekli a Free Cuslág című dalában: „te is gyakran megfejed az államot, ezt a tehenet, ezt a bőkezű, templomi egeret” - vagyis mindenki ott lop, ahol tud, és annyit, amennyit nem szégyell. Ha pedig ezt vesszük alapul, akkor az említett dal refrénjét még komolyan is gondolhatjuk: „Free Cuslág! Free Cuslág! Szabadítsuk ki Cusit! Hadd ehessen egy kis nasit!”
Viszont ha végigtekintünk Cusi barátunk életútján, akkor hamar elmegy a kedvünk a poénkodástól. Zuschlag János a kiskunhalasi Bibó István Gimnáziumban érettségizett 1995-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, ahol történelem szakon 2000 júniusában szerezte meg diplomáját. A szocialista pártba pedig már 1994-ben belépett a kis Janika. Az Ifjú Szocialisták Mozgalmában kezdte meg politikusi pályafutását: 1994-1998-ig Bács-Kiskun megyei elnök, 1995-1998 között országos irodavezető, 1997-1998-ban országos alelnök, 1998-tól ügyvezető alelnök volt. 1997-től tagja az MSZP Országos Választmányának, 1998-tól Kiskunhalason a városi elnökség tagja, 1999-től Bács-Kiskun megyei ügyvivő. Az 1998. évi országgyűlési választásokon országos listáról szerzett mandátumot. Az Országgyűlés legfiatalabb tagjaként korjegyző. 2002-től a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták Mozgalma elnökhelyettese. 2002 áprilisában újból az országos listáról szerzett mandátumot. 2002. május közepén az egészségügyi, valamint az ifjúsági és sportbizottságban kapott helyet, majd az októberi választáson helyi képviselői mandátumot szerzett a kiskunhalasi önkormányzatban. - Eddig igazi sikertörténet, hiszen manapság nagyon kevesen mondhatják el magukról, hogy három évvel az érettségit követően, még a diplomájuk megszerzése előtt országgyűlési képviselővé avanzsálnak. – Az egyszerű „hétköznapi egyetemista” alighanem most csap az asztalra, az irigységtől, és dühtől sárgás-pirosassá színeződött kezével, és felteszi a kérdést: „Hát ezt meg, hogy a picsába csinálta?”
A Weiszenberger-videó
Az ügyészség egy házkutatás során találta meg azt a 2005-ben készült rejtett kamerás felvételt, amelyen Weiszenberger László kiskunhalasi kistérségi megbízott, Kiskunhalas városának MSZP-s önkormányzati képviselője magyarázza egy vállalkozónak a pályázati pénzek elnyerésének mechanizmusát: arról beszél, hogy a pályázatok sikere a minisztériumnak juttatott százalékokon múlik. Állítása szerint a Zuschlag János segítségével szerzett kapcsolatai révén rendszeresen intézkedett pályázatok ügyében százalékért: a sikeres pályázók által visszaosztott milliókat a „minisztériumba” kellett vinnie, ő abból kapta meg a részét. Weiszenberger az ügy kipattanása után azt állította, valójában csak kérkedett nem létező befolyásával. Az ügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség befolyással üzérkedés gyanúja miatt folytat nyomozást, hangsúlyozottan a Zuschlag-ügytől függetlenül. Ismeretlen, hogyan került az ügyészségnél őrzött felvétellel megegyező tartalmú, a Nemzeti Nyomozóiroda által később lefoglalt videó a Hír TV birtokába. A felvétel részleteit, amelyeken valójában a hazai területfejlesztési pályázatokról van szó, a Hír TV 2007. szeptember 26-án úgy mutatta be, mintha uniós pályázati pénzekről beszélnének rajta, miután korábban Orbán Viktor Fidesz-elnök egy rádióinterjúban kijelentette, hogy a Magyarországra érkező uniós pénzek „nagy részét ellopják,” a kijelentést a miniszterelnök a parlamentben hazugságnak nevezte.
Gyurcsány Ferenc utasította Bajnai Gordon minisztert, hogy mentse fel Weiszenbergert tisztségeiből és kezdeményezzen rendőrségi eljárást az ügyben, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pedig feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. Bajnai bejelentette, hogy uniós pályázaton nem is szerepelt a vállalkozó cége, Weiszenbergert pedig a botrány után kizárták a kiskunhalasi önkormányzat szocialista frakciójából és felfüggesztették kistérségi megbízotti állásából is. A pályázatról kiderült, valójában a területfejlesztési alap céltámogatási alapjából nyerte el a vállalkozó, aki Weiszenbergert tartotta sakkban a felvétellel, hogy ne kelljen kifizetnie a pénzt. A Fővárosi Főügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyben, „mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, akkor milyen”.
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter arra figyelmeztette az önkormányzati vezetőket, ne higgyenek azoknak, akik azt állítják magukról, el tudják intézni, hogy egy fejlesztési pályázat nyerjen. A szélhámosok elhitetik, hogy „keretük van”, a segítségükkel nyerni lehet, és ha a település megkapja a pályázati támogatást, sikerdíjat kérnek belőle.
Forrás: Wikipédia
Hát ez, az, amit soha nem fogunk megtudni! De azért túl sok lehetőség nincs. Az egyik verzió szerint Cusi akkora tehetség, amekkorát a rendszerváltozás óta (akkor volt ugyanis utoljára példa arra, hogy huszonéves fiatalok tojáshéjjal a fenekükön beüljenek a Tisztelt Házba) nem hordott a hátán ez az ország. A másik variáció szerint pedig az összes szembejövő, nála magasabban jegyzet szoci hátsóját végignyalta, majd a fiktív pártbeléptetések, és - divatos szóval mondva - mutyizások (magyarul mocskos csalások) révén fokozatosan egyre több hatalmat összpontosított a kezében, mely révén nem csak a Parlamentbe tudott könnyedén bekerülni, hanem a pályázati pénzekhez is egyre inkább hozzáfért. A két lehetőség közül mindenki abban hisz, amelyikben akar, a lényeg az, hogy az ügyészség mit hisz. Márpedig a jelek azt mutatják, hogy ők nem favorizálják a Zuschlag tehetségére vonatkozó elképzelést, az ártatlanságát meg végképp nem…
Az ügyészség gyanúja szerint Zuschlag János és hét társa több alapítványt és egyesületet hozott létre, hogy azokon keresztül pályázati pénzekhez jussanak. A fiktív programokra kért támogatások felhasználását fiktív számlákkal igazolták, így az ügyészség szerint különösen nagy, vagyis 50 millió forintot meghaladó kárt okoztak. A gyanúsítottak a mai napig folyamatosan tagadják, hogy bűncselekményt követtek volna el. Mint azt korábban az ügyészség közölte: Zuschlag mellett a gyanúsítottak között van Katus Ferenc, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés szocialista frakciójának tagja, Kullai Tamás, aki az előző ciklusban Kecskeméten volt MSZP-s önkormányzati képviselő, Lados István, Zuschlag korábbi személyi titkára, valamint Krausz Csaba, újbudai önkormányzati képviselő és Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal (FIB) fővárosi elnöke is. A nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, melynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 60 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű használatával" nem tudnak elszámolni.
Az ügy egyik legnagyobb kérdése, hogy a politikai elitnek, kiváltképp az MSZP-nek mekkora felelőssége van Cusi mutyizásában. Felettébb érdekes ugyanis, hogy a párt, annak ellenére elindította Zuschlagot a 2006-os önkormányzati választásokon, hogy az ügyészség már 2005-ben vizsgálni kezdte a fiatal politikus gyanús ügyeit. Érthetetlen miért nem tűnt fel a szocialistáknak, hogy valami nincs rendben Cusi körül. Már 2004 októberében látni kellett volna ezt, amikor a Terror Háza előtt tartott szocialista sajtótájékoztató megkezdése előtt a holokauszt áldozatain viccelődött, ami miatt országgyűlési képviselőségéről is kénytelen volt lemondani. (Az esetet az MSZP etikai albizottsága a következő szavakkal zárta le: „Az Etikai Albizottság döntése során, figyelemmel volt arra az eredményes munkára, amelyet Zuschlag János eddig végzett, s biztos abban, hogy a fiatalember a párt közösségén belül meg fogja találni azt a tevékenységet, mellyel meggondolatlan tettét, s annak következményeit az idő előrehaladtával feledtetni tudja.” – Jelentjük megtalálta! A pályázati pénzek lenyúlásával teljes mértékben sikerült feledtetnie, hogyan poénkodott a Dunába lőtt zsidókon). Ennek ellenére megbízott benne pártja, és ha nem is tudatosan, de asszisztáltak ahhoz, hogy Cusi és köre pályázati pénzekhez jusson, valamint, hogy a fiktív tagokkal felduzzasztott Bács-Kiskun megyei szocialisták ügyvezető elnökükké válasszák a politikai hamiskártyást. Ha egyetlen egyszer is egy komolyabb belső vizsgálat során a körmére néztek volna hősünknek párttársai, akkor elejét vehették volna az egész cirkusznak, de nem tették, így pedig joggal vetődik fel a pártvezetés és több szocialista képviselő felelősségének is a kérdése.
Éppen ezért - nem meglepő módon - a nyomozás során tanúként több szocialista honatyát is kihallgattak: Ujhelyi Istvánt a Területfejlesztési Minisztérium államtitkárát, Arató Gergelyt, az Oktatási Minisztérium államtitkárát és régi jó ismerősünket Baja Ferencet (Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és az MSZP alapítványa, a Táncsics Mihály Alapítvány kuratóriumi elnöke is), akinek a neve már a Kulcsár-ügy kapcsán is felvetődött. Rajtuk kívül Zuschlag szeptember 19-i őrizetbe vételét követően néhány nappal kihallgatták Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt is. Az ő szerepe ugyancsak nem mellékes az ügyben, hiszen Gyurcsány is vezette korábban azt az Ifjúsági és Sport Minisztériumot, amelytől azok a pénzek származtak, melyekkel Cusiék nem tudtak elszámolni. A kormányszóvivő úgy reagált a miniszterelnök szerepére, hogy Gyurcsány csak, mint becsapott áldozat lehet érintett az ügyben. Azért én, a bunkó újságíró fölteszem a kérdést: hogy lesz miniszterelnök egy olyan politikusból, akit miniszterként is ilyen könnyen be tudnak csapni, és különben is mi a biztosíték arra, hogy ez többször nem fordult elő? Persze az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az ügyészség által vizsgált időszakban nemcsak Gyurcsány vezette a szóban forgó tárcát, hanem Göncz Kinga, Jánosi György és a Fidesz-kormány idején Deutsch-Für Tamás is, tehát az ő szerepük, asszisztálásuk legalább annyira fontos kérdés, mint Gyurcsányé. A Zuschlag-hálózatba kapcsolódott alapítványok ugyanis már 2000-től, az Orbán-kormány idején is jutottak pályázati pénzekhez. A pályáztatás-ellenjegyzés és a kötelezettségvállalás pedig változatlan szabályok alapján zajlott mindkét kormányzat idején.
Mint minden nagy lopás esetében, itt is elmondható, hogy az összes felelős kilétére, és a teljes igazságra soha nem fog fény derülni. Ami tény, hogy Zuschlagot és társait különösen nagy kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalással vádolja az ügyészég. Az ügy még nyomozati szakaszban van, ezért Z.J. kiskunhalasi lakost egyelőre nem tekinthetjük bűnösnek, de azért az sokat elárul, hogy az MSZP teljes mértékben kitolatott Cusi mögül, és az egész halasi szervezetet feloszlatták, illetve újra alakították (azért érdekes, hogy az új szervezetnek már közel sincs annyi tagja, mint amekkorára Cusi feldúzzasztotta…). Ezek után pedig már hiába mondja hősünk, hogy nincs Zuschlag-ügy… Persze egy Zuschlag még nem Zuschlag, vagyis, ha egy egyszeri, egyedi esetről lenne szó, akkor némi fejcsóválás és ejnyebejnye mellett könnyedén el is tudnánk felejteni az ügyet. A probléma azonban az, hogy egyre inkább úgy tűnik: ez nem egyedi eset! Fiktív tagfelvételekről hallani Vas megyében, Baranyában (itt az SZDSZ kavart) vagy éppen Kőbányán, ahol egyik napról a másikra - többek között - egy egész kézilabdacsapatból hirtelen MSZP-párttag lett. És akkor a kétes pályázati pénzelosztásról tanúskodó Weiszenberger-videóról (lásd keretes írásunkat), a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által gyanúsnak talált 46 különböző pályázatról, a dögei önkormányzat vélt vagy valós csalásáról, és az ugyancsak aggályosnak tűnő nyírségi földügyekről még nem is szóltunk. És, hogy mi a közös ezekben az ügyekben? Mindegyikben érintettek lehetnek kisebb vagy nagyobb mértékben azok a politikusok, akik a mi adóforintjainkból kapják a fizetésüket. De ez a nagy lopás sorozatunk eddigi részeinek elolvasása után már nem is meglepő. – Ahogy mondani szokták: fejétől bűzlik a hal!