A Rippel testvérek a túlélésre hajtanak
Az idáig ötszörös világrekorder, kétszeres Állami díjjal kitüntetett Rippel testvérek és a tizenháromszoros világbajnok fogathajtó Lázár testvérek a fizika törvényeit semmibe véve vágtázó négyes fogaton végrehajtották minden eddiginél veszélyesebb világre
2007. december 13. csütörtök 19:07 - Malina Adrienn
A világcsúcs egy kisebb, ám annál ijesztőbb balesettel végződött, de a rekord így is sikeres. A Rippel testvérek fél éve készülnek intenzíven a hatodik világrekordjukra, amelynek házigazdája
Megyeri János, a Rippel testvérek látványtervezője, egyben a Reneszánsz Panoptikum tulajdonosa volt. A világrekord fővédnöki tisztjét, a világklasszis bokszoló, Erdei Zsolt „Madár” töltötte be.
Az eddigi világrekordjaik is roppant veszélyesek voltak, de a hatodik rekordhoz képest mégis biztonságosabbak. Ezt megelőzően mindig valamilyen műszaki szerkezetre – vonat, kamion, helikopter – bízták magunkat, most azonban a Lázár testvérek kezében és négy lovuk erejében volt a sorsuk. Rippel Ferenc és Viktor álma most megvalósult, egy száguldó négyes fogaton mutatták be a speciális felkarállást, 1 perc 8 másodpercen keresztül.
A testvérpár egyik tagjával, Rippel Ferenccel beszélgettem pár nappal a rekord után.
Először is gratulálok. Hogy van a törött újad?
A testvérek
A Rippel-fivérek nem csupán Magyarországon - sőt ma már főleg nem itthon -, hanem a világ számos országában elkápráztatják a nagyközönséget, s bátran mondhatjuk azt is, hogy rajongótáboruk is nagyra nőtt az utóbbi időben. Ők már elérték az artistaművészet csúcsát, profizmusuk nem kérdéses. A két testvér, Rippel Ferenc és Viktor immár az európai és amerikai show-műsorok és varieték keresett előadóművészei, emellett pedig a párizsi Moulin Rouge rendszeres fellépői.
Köszönöm szépen megvan, ahogy egy törött új tud lenni. Akadályoz a mindennapok tevékenységeiben, de kibírom.
Honnan jött az ötlet, hogy most négy lóra bízzátok az életeteket?
Nagyon régóta foglalkoztatott ez a kérdés, hogy a francba tudnánk az őrültségeinket tovább fokozni. Volt egy tévé műsor, ahol a Lázár testvérekkel közösen, meghívott vendégek voltunk. A két testvérpár, mint zsák a foltját, azonnal megtalálta egymást. Elkezdtünk hülyéskedni, és cukkoltak, hogy mikor fogunk lovakon világrekordot csinálni. Abban a másodpercben mikor ezt a szót kimondták, azt mondtuk, hogy hoppá, itt van az a lehetőség, amit eddig még nem találtunk meg. Már ott elindult, hogy mit lehetne kihozni ebből. Jöttek az ötletek, teltek a napok, hetek, hónapok. Egyszer csak beugrott, hogy a Lázár testvérek fogathajtó világbajnokok, akkor miért nem csináljunk valamit közösen?
Azok kedvéért, akik nem voltak kint az Arénába, meséld el, hogy zajlott a produkció. Először is elhívtuk az orvosunkat, aki figyelt az egészségünkre. Volt közjegyző, aki mindent hitelesített. Megérkezett Lázár Zoltán, aki tizenkétszeres fogathajtó világbajnok. Behozta ezt a speciális szerkezetet, ami az ő világbajnoki versenykocsija, csak mi ráépítettünk egy platószerű dolgot. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy mini színpad. A testvérem, Viktor, azon állt. Volt egy háttámasza, aminek neki tudott dőlni, hogy a centrifugális erőtől ne essen le. Utána felmásztam a kocsira, majd a platóra, végül a Viktorra és ott kézenállásba álltam. A Zoli ekkor megkapta a jelet tőlünk, elindult körbe-körbe az Aréna 30 x 70-es pályáján. Először lépésben, aztán ügetésben, galoppban majd végül vágtában.
Mennyit készültetek erre a rekordra?
Május óta folytak a próbák, sok száz óra gyakorlás van benne. Másodpercről, másodpercre építkeztünk. Ezt a produkciót, mint artisták, már begyakoroltuk gyerekkorunkban. Ezt a mesterek szinte elsőként tanították. Most mikor ezt a tudást elő kellett venni, kiderült, hogy nem is olyan könnyű. Átnéztük, kielemeztük, hogy ezt bizony tartani kell sokáig, hiszen egy fejjel lefelé pozíció, ami nem egyszerű. Ezek után szép lassan tudtuk növelni a kocsin az ott eltöltött időnket.
Mit éreztél azokban a pillanatokban, amikor már egyre gyorsabban mentek a lovak?
Hihetetlen élvezet és mosoly derült szét az arcomon. Nagyon szeretem ezeket a különleges helyzeteket. Pontosan azért, mert nemcsak a közönséget kápráztatjuk el, hanem saját magunknak is örömet okozunk.
A családtagjaitok is ennyire élvezik ezeket a mutatványokat?
Ők általában sikítófrászt kapnak attól, hogy milyen őrültségeket találunk ki megint. Aggódnak, de ez természetes.
A közönség mennyire volt veletek? Éreztétek, hogy egy emberként izgul az egész Aréna? Igen, ez volt az a tényező, illetve a lovaknak az aznapi hangulata, ami kiszámíthatatlan volt. Nem tudtuk hányan lesznek, de szerencsére jól sikerült. 9 ezer néző volt, úgyhogy mondhatom azt, hogy hatalmasat robbant a dolog. Olyan szintű őrjöngés és biztatás volt, hogy még most is libabőrös leszek tőle. A lovak számára ez a hangulat hátránynak minősült, mert ők ezeket a hangos dolgok máshogy viselik. Egyhelyben toporzékoltak, feszültek voltak és ez érződött rajtuk.
1 perc 8 másodpercig tartott a rekord, előzetesen mennyi időt terveztetek? Sosincs ilyen előzetes terv, mindig a túlélésre megyünk. Azon belül próbáljuk minél tovább tartani, ez most ennyire volt elég. Ezzel teljesen meg vagyunk elégedve. Reményeink szerint a következő évben is lesz ilyen Világkupa verseny és akkor, ha nem is ezt, de valami mást biztos meg fogunk mutatni.
A baleset, hogy történt pontosan? A hangulattól a lovak is felfokozott állapotban voltak, nagyon keményen viselkedtek. Mindenkiben volt feszültség, amitől gyorsabban is mentünk, mint ahogy szoktunk. Jött a kanyar, és a fizika rám is ugyanúgy hat, mint bárki másra. Bebillent a lábam, levetett magáról ez a szerkentyű. Mint egy kaszkadőr levetődtem fentről, körülbelül 40 km/h sebességgel. Gyorsan sikerült is megelőznöm a fogatot... Közben az ujjam beakadt ebbe a bizonyos szerkezetbe. Kificamodott, vagyis kitört, amit az orvos még ott a helyszínen egyetlen mozdulattal vissza is rakott.
Jövő évi tervek között szerepel újabb rekordkísérlet? Hogyne. Készülnünk tovább, hiszen tíz világrekordot tűztünk ki célul. Ez volt a hatodik állomás és szeretnék még minél többet.
Konkrét tervek vannak? Igen, vannak, de erről még nem beszélhetek. Az biztos, hogy nagyon nagyszabású, vagány dologgal szeretnénk meglepni a közönséget.