A kötetet, amely a Magyar Szemle könyvsorozatában látott napvilágot, Granasztói György egyetemi tanár és Kodolányi Gyula irodalomtörténész szerkesztette.
A könyv előszavát Mádl Ferenc írta, az esszék szerzői között volt többek között Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Martonyi János egyetemi tanár, volt külügyminiszter, Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.
Ugyancsak tagja a szerzőgárdának Freund Tamás akadémikus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója, Roska Tamás akadémikus, Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke, Körösényi András, a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke.
Mint Mádl Ferenc elmondta, a könyv "egy sajátos folyamat" eredményeként, beszélgetésekben, vitákban született.
"A kérdések, amelyekben a közvélemény a közelmúltban várta a tudomány, a politika, a szellem és az írástudók válaszát, jórészt felbukkantak a mi vitáinkban is. Mindnyájan ismerjük a megdöbbentő születési arányszámokból extrapolálható középtávú előrejelzéseket, mindnyájunkat aggaszt az ország egészségi állapota, az egészségügy és az oktatás súlyos és megoldatlan válsága, napról napra tapasztaljuk a kutatás és a kultúra sanyarú helyzetét" - emelt ki Mádl Ferenc néhányat a kötetben felvetett kérdések közül.
Vizi E. Szilveszter Egészségügyi és demográfiai válság Magyarországon és Európában címmel írt tanulmányt.
"Az egészségügy az egész világon válságban van" - mutatott rá, hozzátéve, hogy sajátságos módon ez az orvostudomány és az egészségügy technikai hátterének rendkívül gyors fejlődéséből adódik, ami jelentősen megdrágította az ellátást.
Mint rámutatott, az egészségügyi ellátás terheit másrészt demográfiai ok, a társadalom elöregedése is növeli. Napjaink egyik sarkalatos kérdése: hogyan lehet az európai rendszer által biztosított egészségügyi ellátás színvonalát úgy fenntartani, hogy az pénzügyileg finanszírozható és orvosetikailag elfogadható legyen.
"Olyan kérdésről van szó, amelyet politikamentesen, a politikai szélirányoktól teljesen függetlenül kell megoldani. Ez súlyos felelősség, a ma élők a jövő generációk biztonságát kockáztatják" - összegezte az MTA elnöke.
Martonyi János az univerzális értékek, globális szabályok, a regionális és a lokális felelősség kapcsolatát a jogi szabályozáson keresztül elemezte tanulmányában.
"Vannak globális kihívások az emberiség egészével szemben, amely ezáltal akaratlan, spontán közösségként kell hogy megjelenjen. A jövő egyik alapvető kérdése, hogy átalakul-e tudatos és tervezett, közös cselekvést vállaló közösséggé" - mutatott rá.
Mint kifejtette, az alapvető kérdés az, hogy lehet-e a kihívásokat jogi szabályozással kezelni, s ha igen, akkor univerzális, európai, vagy nemzeti szinten.
"Egyéni megoldások nem léteznek, csak közösségiek, ezek sorában megkerülhetetlen a legfontosabb közösség, a nemzet" - emelte ki Martonyi János.
Freund Tamás, aki Az önzés és az elmagányosodott ember címmel írt tanulmányt, a neurobiológus sajátos szemszögéből elemezte a társadalomfejlődés problémáit.
"Az információrobbanás, a globalizáció elsősorban az információt feldolgozó és tároló szervünk, az agyunk számára drasztikus környezetváltozást és egyfajta adaptációs és szelekciós nyomást jelentett" - mutatott rá.
Kifejtette: A szelektálatlan információ feldolgozására irányuló próbálkozás állandó frusztrációt vált ki, ami hozzájárul a pszichiátriai kórképek - a szorongás, pánikbetegség, skizofrénia, a depresszió rohamos terjedéséhez.
Mint rámutatott, a jövőben "a számítógéppel és az internettel élünk szimbiózisban". "A kérdés az, hogy az emberben ez milyen elváltozásokat okoz: a fizikumát biztosan leépíti, de a szociális kapcsolatrendszerét is. Az ember így ki lesz szolgáltatva az agymosó médiának, a reklámoknak, a fogyasztás marad számára az örömszerzés egyetlen forrása."
Freund Tamás szerint gond van a kulturális hagyományok átörökítésével, ez társadalmi torzszülötteket eredményez - a terrorizmusnak, a vallási szekták elterjedésének, az elmagányosodásnak és az önzésnek kedvez.
Bod Péter Ákos Államháztartási hiány és társadalmi deficit címmel írt tanulmányt, Kodolányi Gyula írása A kultúra - ma, tegnap, holnap témakörét boncolta, Granasztói György pedig a Demokrácia és a nemzet kereteit elemezte.
