Juhász Attila szerint az egészségügy átalakítása olyan komoly politikai tartalommal bír, amit nem képesek a szakszervezetek megváltoztatni. Ráadásul most úgy látszik, hogy a sztrájk "összerántja" a koalíciót, azaz a kormány akaratát erősíti. Az egészségügy sorsát nem a szakszervezetek követelései fogják eldönteni, hanem az, hogy a szocialista politikusok mennyire tartják elfogadhatónak az átalakítást - tette hozzá.
A politológus rámutatott: azért sem lehet átütő erejű a munkabeszüntetés, mert a szakszervezetek szervezettsége alacsony Magyarországon, kevés tagjuk van, nem eléggé reprezentatívak. A társadalmi bizalom is alacsony a szakszervezetek iránt, egyes felmérések szerint még a biztosítótársaságokban is többen bíznak, mint az érdekvédelmi képviseletekben.
Szomszéd Orsolya is úgy vélte, hogy a magyarországi sztrájknak nem lesz olyan súlya, mint a nyugat-európaiaknak, a kormány így nincs rákényszerítve arra, hogy megváltoztassa az álláspontját. Magyar viszonylatban azonban várhatóan jelentősnek lesz majd mondható a december 17-i megmozdulás - tette hozzá.
A legutóbbi munkabeszüntetésnek például korlátozott volt a politikai hatása, a médiában azonban nagy port, vezető politikai hírré vált - hangsúlyozta Szomszéd Orsolya.
Kiszelly Zoltán szerint megkésett a sztrájk, a követelések jelentős részéről már döntés született, illetve születik akkorra: a nyugdíjszabályok januárban már életbe lépnek, az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló törvény végszavazása lesz hétfőn. Hangsúlyozta, hogy a történéseket a törvényalkotási folyamat elején lehetett volna befolyásolni, most már nem fog a kormány álláspontja megváltozni.
Az sem biztos, hogy csak a törvény megváltoztatása a célja a szakszervezeteknek. Az érdekvédelmi szervezetek - és vezetőik között - konkurencia harc folyik, ami arról szól, hogy melyik szövetség az erősebb, hitelesebb, melyik tud több embert az utcára vinni. A szakszervezeti vezetőkben emellett egyéni ambíciók is munkálnak - hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.
Szomszéd Orsolya is úgy látja, hogy belső csatározás folyik a szakszervezetek és vezetőik között, de erre már korábban is volt példa. Ugyanakkor újdonságnak tekinthető, hogy az érdekvédelmi szövetségek egy része összehangolja az akcióikat.
Az is kevésbé megszokott, hogy ágazati követelések helyett általánosabb, politikai akaratról van szó. Azzal azonban, hogy politikai felhangja is van a sztrájknak, csökken az összefogás, többen ugyanis azért nem csatlakoznak, mert nem akarnak belefolyni a politikába - mutatott rá Szomszéd Orsolya.
Kiszelly Zoltán szerint is átpolitizálódott a sztrájk, emiatt pedig kevesebben vehetnek részt benne. Ezzel együtt valós követelések állnak a munkabeszüntetés mögött, az akciót azonban a pártok megpróbálják saját céljaikra felhasználni. Hangsúlyozta: a Fidesznek azért fontos a sztrájkban megnyilvánuló elégedetlenség, hogy felmutassa: nemcsak ő van a kormány intézkedései ellen, hanem fontos társadalmi csoportok is. Az MSZP-nek éppen ezért az a taktikája, hogy megossza szakszervezeteke, hogy így minél kevesebben csatlakozzanak a kezdeményezéshez.
Juhász Attila szerint a Fidesz érdeke az, hogy a kormány a szakszervezetekkel vitatkozzon, a koalíció pedig éppen ezt szeretné elkerülni. Az ellenzéki párt - habár célkitűzései azonosak a szakszervezetekkel - megpróbál a háttérben maradni és csak óvatosan közelíteni az akcióhoz.
A politológusok úgy vélték: nem lesz vízválasztó a december 17-i sztrájk, tehát nem lehet azt mondani, hogy ha a munkabeszüntetés sikeres lesz, akkor az érdekvédelmi szervezetek a jövőben könnyebben érvényesítik majd akaratukat. Az sem valószínű, hogy sikertelenség esetén a kormány a mostaninál kevésbé veszi figyelembe a szakszervezeteket.
Szomszéd Orsolya hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek súlyát nem csak egy akció, hanem sokkal mélyebb tényezők határozzák meg, így például a politikai kultúra.
Juhász Attila is úgy vélte, hogy hosszú folyamat a szakszervezetek megerősödése, sok idő kell a tekintélyük visszaszerzéséhez.
Kiszelly Zoltán szerint Magyarországon most az a helyzet, ami Nagy-Britanniában történt: baloldali kormány ellen inkább baloldali szakszervezetek tüntetnek. Az európai sztrájkok sorában azonban ez egyre kevésbé meglepő, egyre többször sztrájkolnak azonos színű szövetségek azonos színű kormány ellen.
