A fejkvóta az az összeg, amit az állam a biztosítottak után utalna át a pénztáraknak. Milyen álláspontot képviselt a két kormánypárt, és melyik mit jelent a gyakorlatban?

Önmagában a fejkvóta megállapítása, továbbá hogy milyen szempontokat vegyenek figyelembe a folyamat során komoly szakértői munkát jelent. Kétféle logika testesül meg. Az egyik, hogy megpróbálják úgy nevezett szükséglet alapon kiszámolni a fejkvótát, azaz megpróbálják megbecsülni, hogy egy állampolgárnak mekkora várható igénye van ellátásra. A másikban azt nézik, mekkora volt a korábbi években az igénybevétel. Ez a két logika közötti alapkülönbség. A szükségletalapú fejkvóta számításnál általában korra, nemre standardizálják az ellátást első körben. Azt mondják, alapvetően befolyásolja a szükségleteket az, hogy az ember hány éves és melyik nemhez tartozik. Észre lehet venni, hogy mondjuk 1-től 3 éves korig magas kiadások keletkeznek, mint ahogyan az idősebbeknél. Ezeket szokták további szempontok szerint korrigálni. Ezek az úgy nevezett korrigált fejkvóta számítások. A másik logika szerint megnézik, hogy eddig milyen igénybevételi mutatók alakultak ki. Ezzel az a probléma, hogy a meglévő fogyasztási szokásokat, illetve a meglévő hálózati elterjedtségeket betonozza be. Általában az a jellemző, hogy azokban a körzetekben magasabb az igénybevétel, ahol jobb színvonalú szolgáltatásokat lehet igénybe venni, vagy egyáltalán lehet szolgáltatásokat igénybe venni. Ahol szívkatéterezésre alkalmas labor van, ott a lakosok igénybe veszik ezt az eszközt, hiszen az orvosok ezt írják elő, ezt használják. Ez viszont magasabb költségszintet generál, mint ahol nincs ilyen eszköz, ami javíthatná az infarktuson átesett betegek életben maradási esélyeit. A kormány úgy döntött, hogy a kettő technikát vegyíti egymással. Budapesten magasabbak a kiadások, mint például Nógrád megyében. A vita arról szólt, hogy figyelembe vegyük e azt, hogy Budapesten jobb, vagy másfajta szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni, mint Nógrád megyében, vagy kiegyenlítjük a fejkvótán keresztül, mert nem igaz, hogy Nógrádban az állampolgárok nem akarnak több, vagy jobb szolgáltatást kapni. Erről szólt az alap vita az MSZP és az SZDSZ között.

Mi volt az eredeti elképzelés, és mi maradt belőle a kompromisszum elfogadása után?

Eredeti elképzelés nem volt, csak ötletek. Az MSZP-sek azt mondták, hogy egyforma legyen mindenütt a fejkvóta, ne legyenek a térségek között különbségek. Az SZDSZ azt mondta, hogy azért legyenek különbségek, mert a fővárosban például a járóbeteg ellátásban és a gyógyszerellátásban nagyobb a fogyasztás, mint vidéken, és ezt nem lehet egyik napról a másikra felszámolni. Ha Budapesten 10 százalékkal mérséklik az egészségügyi kiadásokat, akkor itt hiány keletkezne, addig vidéken, ahol az átlag alatti a lakosság egészségügyi szolgáltatási igénybevétele, ott ugyanekkora felesleg jelentkezne, anélkül, hogy a pénztár bármi hasznosat tett volna. Tehát ez úgy jelentene a pénztárnak megtakarítást, hogy ezért neki nem kell semmit se tenni.

A Díjtételi bizottság hatásköre volt még egy szakítópróba. Tartani lehet attól, hogy a profitorientált biztosító szűkíteni fogja a szolgáltatási csomagokat, hiszen ezzel csökkenti a saját költségeit. Milyen állásponton voltak a felek, és mire jutottak?

Az a változás történt, hogy döntést formálni fog, de döntést nem hozhat. Javaslattevői szerepe lesz, ez alacsonyabb hatáskör, mint a döntéshozatali. Az összetétele sajnos nem változott, három főt az állam delegál és kettőt a kisebbségi tulajdonosok, ami azért gond, mert öt ember fog meghatározó súlyú kérdésekről javaslatot készíteni. Ami a menedzsmentjogokat illeti, eredetileg úgy volt, hogy az igazgatóság ugyan hattagú, de az elnököt a kisebbségi tulajdonos adja, és szavazat egyenlőség esetén az elnök szava dönt. Ez megváltozott úgy, hogy a többségi tulajdonos adja az elnököt, viszont szavazat egyenlőség esetén a szava nem döntő. A kisebbségi tulajdonosé lett viszont a vezérigazgatói szék.

Az átlagpolgár milyen változásokat fog észrevenni?

Vélhetően meg fognak jelenni ezek a pénztárak minden egyes háztartásban valamilyen formában. A fővárosban biztos nagyobb harc lesz, hiszen itt négy pénztár is versenyezhet. De előfordulhat, hogy vidéken is ádáz harc folyik majd az ügyfelekért. Azt fogják észre venni, hogy naponta bekopognak hozzájuk, meg különböző ajánlatokkal tömik tele a levelesládájukat. Az egyik olyan kedvezményt ad majd, hogy vizitdíjat fél évre átvállalja, a másik gyógyfürdő jegyeket ad, a harmadik rendszeres, ingyenes szűrővizsgálatot. Ezernyi dolgot ajánlhatnak, kedvezményes autóbiztosítást például.

Úgy tűnik, hogy a kisebbik koalíciós partner egy chilei, vagy amerikai több biztosítós modellt akar bevezetni...

Nem, ez inkább egy holland modell.

Mi a különbség?

Európában - így Hollandiában is – kötelező a biztosítási rendszer, a lakosság 100 százalékát próbálják lefedni. Amerikában a lakosság több mint 17 százalékának egyáltalán nincs biztosítása és mégegyszer ennyinek nagyon korlátozott a biztosítása. Például ha rákos beteg lesz, előfordulhat, hogy nem kapja meg a szükséges gyógyszereket, mert az egy nagyon költséges terápia. Európában megszabják, hogy milyen szolgáltatásokat kell kapni egy bizonyos befizetett járulékért.

Visszatérve a kérdésre, ha az SZDSZ szorgalmazta modellt, a vélt hátrányai miatt toldják-foltozzák szocialista módosító indítványokkal, nem félő, hogy a kapott biztosítási rendszer, az eredeti indítvány lehetséges előnyeit is elveszti?

Jó kérdés. Az egyik eleme az öszvérmegoldásnak az, hogy 51 százalékos állami tulajdon áll szemben a 49 százalékos magántulajdonnal. Én azt mondom, hogy az állam nem fogja tudni érdemben befolyásolni a napi működést, hiszen a menedzsment a kisebbségi tulajdonosé. A megosztott tulajdoni helyzet szerintem egy-két év alatt feloldásra kerül, és elmozdul abba az irányba, amit az SZDSZ preferál. Apró lépésenként fognak áttérni, az SZDSZ kívánta struktúrába. Az SZDSZ nem is hagy kétséget afelől, hogy az elfogadott változatot egy 100 méteres távon belül az 50-edik méternél tartó állapotnak tartja. Horváth Ágnes miniszter asszonynak a Beszélő részére adott interjújából veszem a hasonlatot. Azt mondja, hogy ezek egy idő múlva tisztán magántulajdonlású alapok lesznek. Ennek megfelelően később módosítani fogják ezeket a struktúrákat.

Elriaszthatja a hibridmegoldás a magánbefektetőket?

Nem feltétlenül ezek a szabályok fogják elriasztani a befektetőket, hanem az, hogy mi minden nincsen szabályozva. A koncepció rendezetlensége és pongyolasága, valamint a magyar egészségügyben uralkodó kaotikus helyzet az, ami el fogja riasztani őket. Azt azért lehet tudni, hogy vannak magánbefektetők, akik minden körülmények között piacra akarnak lépni. Én azt hiszem, hogy egy konzervatívabb biztosító első körben nem, csak később a második, harmadik körben fog belépni a magyar piacra.