Németországban és Ausztriában a gazdák gyakran használnak napraforgó- vagy repceolajat munkagépeik működtetéséhez. Egyhektárnyi napraforgótermésből körülbelül ötszáz liter üzemanyag nyerhető, amellyel egy traktor mintegy négy hektár földet tud megművelni. Ráadásul, az olaj kinyerése után megmaradt biomassza takarmánynak vagy tüzelőanyagnak is alkalmas. Nálunk is a repce hódít: bár szakértők szerint a kókuszolaj lenne a legmegfelelőbb az üzemanyaggyártásra, mivel itt nem sok terem belőle, a kukoricánál és a repcénél kell maradnunk. Utóbbi azért jobb, mert élelmezési célra ma már nem nagyon használjuk; a napraforgóolaj kiszorította. A repce igénytelen, szívós növény, és nem meríti ki a talajt, melyben nő. Egy hektáron 1,7 tonna repcét termeszthetünk. .jpg)
A németek a termeszek tevékenységét tanulmányozva próbálnak új biomassza-feldolgozó rendszert kifejleszteni. Felfedezték ugyanis, hogy azok a baktériumok, melyeknek segítségével a termeszek megemésztik a fában található cellulózt, nekünk is segíthetnek a fa biomasszává való átalakításában. A termeszek belében található mikrobák alkalmasak egy A4-es papírlap két liter hidrogénné való lebontásához. A kutatás vezetője szerint a rovarok bele bioreaktorként működik; ha sikerülne ugyanezt létrehoznunk, csak jóval nagyobb kiadásban, egy újabb módszer lenne a kezünkben a természetes anyagok bioüzemanyaggá való átalakításához. 
Idén novemberben két környezetvédő édes megoldást alkalmazott gépjárművének működtetéséhez: csokoládéval hajtott autóval keltek át Afrikán, hogy felhívják a figyelmet a bioüzemanyag-használat fontosságára. A hétezer kilométerem úthoz szükséges kétezer liter üzemanyagot csokimaradékból nyerték. A legtöbben valószínűleg inkább megennék, nem pedig a tankba töltenénk a csokit, ám, így Mikulás után biztosan több háztartásban maradt pár darab a nagyszakállú édes másából, így semmiképp se dobjuk ki, inkább fűtsünk vagy autózzunk vele.
Nem csak csokiból, szőlőből is lehet energiát termelni. Egy kanadai cég a must feldolgozása során visszamaradt masszából biogázt, majd áramot fejleszt. Így az elkészült bort fűtött, világos szobában kortyolgathatjuk, és a szőlőszemek héja, valamint a fürtök szára sem vész kárba. Az üzem ezer-kétezer tonnányi szőlőmaradékból termel áramot.
Az ÖMV októberben nyitotta meg Ausztriában első E85-ös kútját, ahol az üzemanyag egy részét a kukoricából nyert bioetanol adja. Egy liter etanol gyártásához két liter kukorica szükséges, melléktermékként itt is takarmány keletkezik, melyet vissza lehet forgatni a mezőgazdaságba. A Magyarországon kapható benzinek 4,4 százalékos bioetanol részarányával Európában az elsők között állunk. 
A fűből is nyerhetünk energiát - persze, nem úgy, ha elszívjuk, hanem, ha elégetjük, és az így keletkezett biogázt felhasználjuk. Az energiafű termelése ma már sok ezer hektáron folyik: füvet, nádat, fűzfát, nyárfát és akácot termesztenek, hogy azt később bioenergiává alakítsák. A legtöbb energia a nagy rosttartalmú növényekből nyerhető. Az erdőségek kiirtásával azonban már túl kevés fa áll rendelkezésre a biogáztermeléshez, így egy mindenhol megtalálható, kisigényű növény felhasználása került előtérbe: a fűé. Azonban, nem mindegyik, a kertekben megtalálható fűféle alkalmas az energiatermelésre, így például az igen gyakori angolperje (Lolium perenne) nem, a magas tarackbúza (Agropyron elongatum) viszont annál inkább. Egy hektáron akár tizenöt tonnányi fű is termeszthető.
Vannak, akik megeszik a bioenergia-gyártásra is alkalmas füvet, például a csirkék. Majd megemésztik, és anyagcsereterméket termelnek, amiből szintén bioüzemanyag nyerhető. Igen, a csirkeürülékről van szó. A madárkakiban rejlő lehetőségeket az amerikaiak fedezték fel, és már több nagy szárnyasfarmon ki is próbálták. Az alommal kevert ürülék több száz fokra hevítve biodízelként használható olajjá változik. A visszamaradt szerves anyag kitűnő trágya; valamint még egy előnye van az eljárásnak: a telepek a gyakran fertőző hulladéktól így biztonságosan meg tudnak szabadulni.
A németek 2008 elején újfajta bioüzemanyagot szeretnének piacra dobni. Növényi olajokból és állati zsírokból állítják elő, az égés során kevés a károsanyag-kibocsátás. A biodízel gyártása idén nyáron kezdődött meg Finnországban, és a tervek szerint évi százhetvenezer tonna üzemanyagot termelnek majd.
A légitársaságok is felismerték a biogázban rejlő lehetőségeket. A kerozinhoz bioüzemanyagot kevernek majd; a próbarepülést 2008 végére tervezik. A négy hajtóműből egyet töltenek fel az alternatív üzemanyaggal, a gép utasokat nem szállít majd. Persze, kell az elővigyázatosság; ám, mint bebizonyosodott, a bioetanol alkalmas autók és más járművek működtetésére, így valószínűleg repkedni is lehet majd vele.
