Most jelent meg a Biblioteca Hungarica (magyar társadalomtudományi és bölcseleti munkák) sorozat nyolcadik kötete, Szondi Lipót pszichoanalitikus (1893-1986) Sorselemzés című műve, amelyet jekatyerinburgi tudósok állítottak össze. Ebben a sorozatban jelentek meg a többi között Kertész Imre esszéi, Bibó István és Hamvas Béla írásai, József Attila prózája és Lukács György politikai esszéi.
A magyar szépirodalomból szinte naprakészek az orosz kiadások - mondta Kiss Ilona, hozzátéve, hogy az Új magyar írásművészet című sorozatot Esterházy Péter Harmonia caelestis című regénye nyitja, a kötetnek februárban lesz a bemutatója. Kiadásra készen áll az író Javított kiadás című munkája is.
Ebben a sorozatban lát napvilágot Závada Pál Jadviga párnája, Bartis Attila A nyugalom című regénye és Garaczi László Pompásan buszozunk című önéletrajzi szövege. Megjelent oroszul szinte az egész Kertész Imre életmű, a Sorstalanság című regénye már a második kiadást élte meg.
Az európai drámasorozatban Parti Nagy Lajos Mauzóleum című darabja, és Papp András-Térey János Kazamaták című drámája jelent meg. A verskiadásban óriási eredmény, hogy Jurij Guszev fordításában kiadták a teljes Balassi Bálint életművet. A fordító teljesítményéért februárban megkapja a Balassi kardja kitüntetést - mondta az igazgatónő.
Oroszul olvasható a teljes József Attila életmű, beleértve a levelezést is. A költőnek - első magyarként - fölállították a mellszobrát, Janzer Frigyes alkotását, Moszkvában, a Világkultúra parkjában.
A BibliObraz moszkvai könyvfesztiválon a gyermek- és ifjúsági irodalom volt a középpontban. Újra nagy példányszámban adták ki A Pál utcai fiúkat, az Egri csillagokat és az Aranyembert.
Kiss Ilona szerint az intézet középpontjában azért áll a könyv, mert Oroszország változatlanul olvasó birodalom.
Regionális programként magyar pontokat nyitnak azért, hogy Magyarországról a komplex információterjesztés bázisai legyenek. Szentpéterváron, Hanti-Manszijszkban, Joskar-Olában, Szaranszkban és a szibériai Jekatyerinburgban működik ilyen pont orosz nyelvű magyar irodalommal, kézikönyvekkel. 2010-ig tíz ilyen magyar pontot fognak megnyitni követségi támogatással.
A finnugor önazonosságot kulturális eszközökkel kell erősíteni, de nemcsak néprajzzal, hagyományápolással, hanem kortárs művészetekkel is. Ilyen volt a nyáron Szaranszkban a képzőművészeti főiskolások találkozója. Ezen a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói 50 alkotással szerepeltek. Hanti-Manszijszkban pedig Bartók-mesterkurzust tartottak - tette hozzá az igazgatónő.
