A Mario Negri Intézet kutatócsoportja Maria Giuseppina Silletta vezetésével azért vizsgálta meg ezt a - minden kávét szerető ember szempontjából - fontos kérdést, mert az eddigi adatok ellentmondóak voltak. A kávéivás és a koszorúér-betegség közötti összefüggést sokfelé tanulmányozták, de a megfigyelések nem adtak egységes eredményt.
Visszamenő adatgyűjtések arra utaltak, hogy a kávézás növeli a szív- és érbetegségek kockázatát, a folyamatos megfigyelések nem döntötték el a kérdést és a legújabb tanulmányok szerint a kávéivás csökkenti a felnőttkori cukorbetegség megjelenésének valószínűségét. Arra pedig végképp nem voltak tudományos bizonyítékok, hogy ihatnak-e kávét azok, akiknek már volt infarktusa.
A munkacsoport 11 231 infarktusos beteg sorsát követte 3 és fél évig. Dokumentálták, hogy mennyi kávét fogyasztanak és ezeket négy csoportra osztották. Voltak, akik szinte soha nem kávéztak, mások csak ritkán, naponta legfeljebb kétszer, a harmadik csoport tagjai naponta 2-4 csészével ittak, végül a negyedik csoportba azok kerültek, aki minden nap legalább négyszer fogyasztottak eszpresszókávét.
A kutatók a kávézók adatait azokéhoz mérték, akik soha nem kávéztak. Kiderült, hogy a soha, vagy legfeljebb naponta kétszer kávézók között az infarktus ismétlődése, a szélütés vagy a hirtelen szívhalál azonos gyakorisággal fordult elő. Azok között, akik naponta négy kávénál is többet ittak, a szív- és érrendszeri katasztrófák lényegesen ritkábban következtek be.
Silletta hangsúlyozta, hogy a hirtelen szívhalálra vonatkozó adatokat különösen nagy figyelemmel elemezték, mivel arra régóta voltak jelzések, hogy a koffein fokozhatja a szívritmus-zavarok kockázatát. A statisztikai értékelés arról tanúskodott, hogy sem az infarktus, sem a szélütés vagy a hirtelen szívhalál nem fordult elő gyakrabban a kávézók között, mint a kávét soha nem ivók csoportjában.
Az olasz kutatók megjegyezték, hogy eredményeik biztonsággal csak azokra vonatkoznak, akik folyamatosan a mediterrán étrendet eszik és az igazi olasz eszpresszókávét isszák…
