A közelmúltban a hívők, no meg a tetemüket a haláluk után hibernáltatni kívánók számára fontos eseményről számoltak be a New-Jersey állam-beli Rutgers Egyetem kutatói.
Egy, az Antarktisz évmilliók óta egymásra rakodó jégborításának mélyéről júliusban kiemelt, nyolcmillió éves, rúdalakú jég-fúrómagban halálba fagyott mikrobákat fedeztek fel. Az ilyen fúrómagok, minták sokféle információt tartalmaznak, például az akkortájt hullott hó összetételéről, az abba zárt anyagokról.
A négy és fél méter mélyről kiemelt, nyolcmillió éves jégdarabot lassan felolvasztották, és az abban hibernált mikrobákat laboratóriumi Petri-csészékbe helyezve, plusz 10 fokos környezetben figyelték. Nem kis meglepetésükre a mikrobák lassan életre keltek, és 70 nap elmúltával a kis sejttenyészet a kétszeresére gyarapodott.
A meglepő felfedezés a hívőknek ugyan még nem garantálja a feltámadást, ám a hibernálásban reménykedő, a feléledést fagyasztott állapotban megvárni kívánókat reménnyel töltheti el. De őket is csak reménnyel - és nem bizonyossággal. A baj ugyanis az, hogy a mikrobákat annak idején még élő állapotban dermesztette halálba a fagy, a hibernálás hívei azonban a haláluk után szeretnék jégbe fagyasztatni a testüket.
Ha mindenáron ezt a fajta feltámadást választanák, úgy még életük virágában kellene befeküdniük egy vízzel telt kádba, amelynek a tartalmát egy mélyhűtő kamrában fagyasztanák jégtömbbé. Amelyből, a majdani felolvasztás után - a mikroorganizmusok példájából merítve a reményt - élve léphetnének ki, ha sem a fagyasztás kezdetén, sem az olvasztási folyamat végén nem fulladnak a kádba.
