Schengeni határok - fényünneppel

Barati Attila szerint a Trianon által kettészakított Bodrogköz kárpótláshoz jutott a schengeni egyezmény révén, de utalt arra, hogy december 21-e az ősi pogány magyar hitvilágban egyben a téli napforduló is, amit eleink az egyik legnagyobb ünnepként tartottak számon. Ezen a napon győzte le a fény a sötétséget, az igazság a gonoszt. Átvitt értelemben tehát 2007. december 21-én a fény igazsága legyőzi Trianon gonoszságát - hangoztatta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település polgármestere.

Nincs többé a magyart a magyartól elválasztó fizikai korlát, mely évtizedeken át megbénította egy jobb sorsra érdemes kistérség társadalmi és gazdasági kapcsolatainak kiteljesítését - tette hozzá, megjegyezve: a Magyarországhoz tartozó Alsó-Bodrogköz a legutóbbi gazdasági-statisztikai besorolás után a 176 kistérség közül a legutolsó helyen állt, és a Szlovákiához tartozó Felső-Bodrogköz sincs sokkal kedvezőbb helyzetben.

A lakosság életszínvonalának jelentős javítása nélkül, a napi megélhetésért folytatott küzdelemben érthető módon elhalványulnak a nemzeti gondolatok, az összetartozás fontosságát hangsúlyozó szép szavak - jegyezte meg.

Alsó- és Felső-Bodrogköz minden települése élni akar, súlyánál, létszámánál, intézményhálózatánál fogva persze más és más lehetőségekkel. Nincs külön út azonban a falvak és a városok, a kis- és a nagy, a szegény és a gazdag települések számára, a lakosok szempontjából kizárólag az az egyetlen település jelentheti csak a jövőt, ahol élnek - mondta Barati Attila.

A bodrogközi fényünnepen - amelyen részt vett számos határon inneni és túli település lakosa - fáklyás menet indult az Európa úton a szlovákiai Nagykövesdre, ahol folytatódott a határtalan ünnep.

Pácin és Nagykövesd között egyébként 1995-ben nyilt meg a határ azt követően, hogy a két település polgármestere napokon át éhségsztrájkolt ezért.