Ruttkai Évára emlékezünk
Márványtáblát helyez el Ruttkai Éva születésének 80. évfordulója alkalmából a Vígszínház társulata szombaton Budapesten, a II. kerületi Endrődi Sándor utca 67/b számú házon; itt élt egykor a színésznő Latinovits Zoltánnal.
2007. december 24. hétfő 09:45 - Hírextra
Ruttkai Éva Budapesten született 1927. december 31-én, eredetileg Russ Éva néven anyakönyvezték. Még nem volt hároméves sem, amikor először szerepelt színpadon Lakner Artúr gyermekszínházában. "Parancsolj velem, Tündérkirálynő" - ez volt az egymondatos szerep, amely elindította pályáján.
Művésznevét is Lakner bácsitól kapta. A színészmesterségre a kor egyik legnevesebb színésznője, Makay Margit tanította, s Lakner bácsi színházában olyan nagyságokkal játszhatott együtt, mint Darvas Lili és Somlay Artúr.
A Vígszínházban debütált Molnár Ferenc A hattyú című vígjátékának főszerepében, miután Tolnay Klári, aki eredetileg játszotta volna Alexandra szerepét, megbetegedett. A darab, s benne Ruttkai hatalmas sikert aratott.
A színésznő 1948-ban a Nemzeti Színház társulatához szerződött. Együtt játszott többek között Bajor Gizivel, Somlay Artúrral, Rátkai Mártonnal, Ladomerszky Margittal. Ekkor kezdődött kapcsolata a kor ünnepelt színészével, Gábor Miklóssal, s szerelmük házassággal végződött, 1953-ban megszületett Júlia lányuk.
A házasságnak a Latinovits Zoltánhoz (1931-1976) fűződő legendás szerelem vetett véget, amely 1960-ban Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájának miskolci bemutatóján szövődött.
Ruttkai Éva 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházában játszott (ezen a néven nyílt meg a bombatalálat után felújított Vígszínház, amely 1961-ben kapta vissza legendás elnevezését), s haláláig, 1986-ig a társulat tagja maradt. Emlékezetes alakítást nyújtott A néma levente, A Háború és béke, a Szent Johanna, a Rómeó és Júlia, a Vízkereszt, a Makrancos hölgy, a Sirály, a Három nővér, és - már nagybetegen - Az öreg hölgy látogatása című előadásban is.
Sokoldalú tehetségét több mint félszáz filmszerepben is bizonyította. 1934-ben, még gyerekként állt először a felvevőgép előtt a Lila ákác című filmben. Később szerepelt a Budapesti tavasz, az Egy pikoló világos, a Butaságom története, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, az Utazás a koponyám körül, és a Szindbád című alkotásban.
Művészetét számos díjjal ismerték el, a Kossuth-díjat 1960-ban kapta meg.
Forrás: MTI
