Japán álláspontja szerint okvetlenül le kell ölni az óriási tengeri emlősöket, mert csak így lehet kellő alapossággal feltárni a táplálkozási, a párosodási és a vándorlási szokásaikat. Erre a környezetvédők és a bálnavadászatot ellenző kormányok rendszerint azzal vágnak vissza, hogy Japán csúfot űz a tudományból, hiszen az állítólag kutatási célból lemészárolt állatok húsa így is a piacon köt ki.

Terri Irwin ezt a tételt kívánja alátámasztani erőszakmentes bálnamegfigyelő programjával, amelyet tavaly elhunyt férje emlékére indít az amerikai Oregon Állami Egyetem tudósaival közösen. 2008-tól kezdve "részletesen kidolgozott kutatási terv alapján dolgozunk majd a déli sarkvidéken" - mondta Irwin. "Szigony nélkül is megtanulhatunk a bálnákról mindent, amit a japánok csak szigonnyal képesek megtanulni."

A japán bálnavadászflotta egy állami kutatóintézet irányítása alatt működik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) vonatkozó döntésére hivatkozva, amely tiltja ugyan a bálnavadászatot a déli-sarki tengereken, de tudományos céllal engedélyezi az állatok elejtését.

A flotta legutóbb novemberben futott ki. A tervek szerint ezer bálnát - köztük még idén félszáz példányt a kihalás szélén álló hosszúszárnyú fajtából - lőttek volna ki, de a nagy nemzetközi tiltakozás hatására leállították az akciót.

"Meg fogjuk mutatni a japánoknak, hogy nemcsak a hosszúszárnyú bálnák irtásával hagyhatnának fel, hanem az egész bálnavadászattal mindenestül" - mondta Terri Irwin.

A világszerte Krokodilvadász néven ismert Steve Irwin 2006 szeptemberében halt meg, mert egy tüskés rája szíven döfte. Éppen új természetfilmjét forgatta, amikor a faroktüske a mellkasába fúródott.