2024. november 26. - Virág

A spanyolok megbolondultak

December 28-a az Aprószentek ünnepe. Ezzel szemben április elseje Bolondok Napja. A két dátum időben igen távol áll egymástól, azonban Európa dél-nyugati részén, a spanyolok hazájában szorosan kapcsolódnak. Ők a mai napon tréfálkoznak és ugratják egymást.
2007. december 28. péntek 17:35 - Pálfi Rita
A katalán hagyományok gyökeréül is a bibliai történet szolgál, mikor Heródes meggyilkoltatta birodalmának újszülöttjeit egy Jézusról szóló jóslat miatt. Az erre emlékező, a középkori bolondozós, a „világ a feje tetejére állt”gondolatot képviselő és néhol karneváli hangulatot idéző ünnepségek továbbéléséről van szó.

A keresztény történet elmeséli, hogy Heródes elrendelte az összes két évnél fiatalabb gyermek megölését, akik Betlehemben születtek, az ártatlanül legyilkolt gyerekek tragédiájának emléke az Aprószentek, nyersfordításban az Ártatlan szentek napja.

Természetesen a szomorú nap önmagában még nem magyarázza a Spanyolországban ma történő tréfálkozásokat, ehhez szükség volt a római hagyományokból örökölt bolondos decemberi mulatságok hatására is, amik december elejével kezdődnek és a mai napon zárulnak, amolyan előhangként a következő Karneválra.

Ebben az időszakban a mezőgazdasági feladatok szüneteltek, a földművelőknek, főleg a fiataloknak több ideje jutott a felhőtlen szórakozásra. És ebből nem maradhatott ki a gúnyolódás, a másik bolonddá tétele sem.

Az ünnep négy fő elemből épül fel. A legkisebbek egyik fő tevékenysége abban merül ki, hogy ráakasztanak vagy rátesznek egy llufát (kicsi, papírból készült emberke) gúnyolódásuk tárgyára. Ezt a kis papíremberkét persze úgy rakják rá a kiszemelt, óvatlan áldozatra, hogy az illető ne vegye észre. Vagy legalábbis így próbálják. Régen ez a llufa káposztalevél volt, amit a kicsik a piacon gyűjtöttek, és a nők szoknyájára próbálták illeszteni.

A másik rész az általános mókázásokból áll. Az Aprószentek ünnepének másik karakterisztikus vonása a különféle viccek elsütése, ezek lehetnek néha kedvesebbek, néha durvábbak. Az abszurd telefonhívásoktól az egészen ízetlen tréfának minősülő, nem valós katasztrófák bejelentésén át sok módon ugratják egymást a barátok, családtagok, esetleg kollégák. Inkább nem is adnék további ötleteket.

A modern világba is beszökött a tréfálkozó kedv. A különböző médiumokban ezen a napon megjelentetnek egy-egy álhírt is a komolyak között. Ezeket általában úgy írják meg, hogy az olvasók, hallgatók, nézők ne is feltételezzék róla, hogy nem valós információkra épülnek. Másnap persze nyilvánosságra hozzák, hogy melyik hír volt valójában hülyeség, amit csak erre a napra találtak ki.

Például egy katalán internetes oldal két évvel ezelőtt december 28-án arról adott hírt, hogy egy templomban végzett munkájuk során a restaurátorok azzal a ténnyel szembesültek, hogy mindhárom napkeleti bölcs fekete volt., legalábbis a talált ábrázolások szerint. Tavaly azzal a hírrel lepték meg olvasóikat, hogy Osonában a környezetvédők ostromának köszönhetően nem igazi fenyő lesz az ünnep középpontjában. A műfenyő kő és karton alapanyagokból készül vegyesen, és egyenesen Kínából rendelték.

A negyedik kevésbé ismert eleme a vigasságoknak a „társadalmi szerepek megfordulása”, leginkább Valenciára és környékére jellemző. A farce-ra emlékeztető elemeket felvonultatva fiatalok, kifestve és figyelemfelkeltő ruhában eljátsszák az adott település irányítóit. Ez akár odáig is fajulhat, hogy egyes utcákba való bejutásért vámot követelnek az arra igyekvőktől. De jobb esetben csak humoros beszédeket mondanak, kifigurázva előjáróikat.



Persze kisebb eltérések Spanyolországon belül elképzelhetőek, a cikk alapjául a katalán hagyományok leírása szolgált.

Hozzuk közelebb Magyarországot a spanyol hagyományokhoz!

A hirextra.hu szerkesztősége összegyűjtött az internetről két valós és egy álhírt. Az olvasók döntsék el, hogy melyik kettő az igazi, és melyik a fals.

1. Kavicskacsáztatási rekord született

Új kőkacsáztatási rekordnak örvendezhet a világ: 51-szer ugrasztott meg vízfelület tetején egy lapos kavicsot egy férfi az Egyesült Államokban. A korábbi világcsúcs 40 ugratás volt, szintén az Egyesült Államokban született, még 2002-ben.

A mostani sem teljesen friss: egy július 19-i hajítás eredménye, ám a Guinness Rekordok szakértői csak mostanra végeztek a filmfelvétel - merthogy az is készült a dobálásról - alapos vizsgálatával, a kavics vízre csapódásait jelző koncentrikus hullámocskakörök számlálgatásával, és megerősítették a világcsúcsot.

Az új rekorder Russell Byers. A nevezetes napon vagy 40 kavicsot dobott el, és mindjárt elsőre világcsúcsot kacsáztatott. A vízfelülettel az Allegheny folyó és a French patak találkahelye szolgált, ez Pittsburghtől száz kilométerre északra van.

2. Megszületett a világ leghosszabb könyve

George Sarderra halálával befejeződött a világ leghosszabb könyve. Sarderra 12 éves korában kezdte el írni, és egészen 87 éves korában bekövetkezett haláláig nem is tett mást, mint hogy a gondolatait papíron rögzítette, és csak akkor pihent egy kicsit, amikor aludt.

A mű összterjedelme 28 800 015 oldalra tehető, ami Sarderra elmélkedéseit és felfogását a világról foglalja magába.

Pszichológusok már vizsgálják a művet részleteiben (egészében csak azért nem, mert ahhoz egy élet kevés lenne), mely tökéletesen mutatja be egy gondolkodó ember jellemfejlődését. Néhányan közülük Buddha-ként tekintenek az íróra, aki azzal a tettével, hogy egy életen át önmagát vizsgálta, eljutott a Nirvánáig.
Az egyszerűen csak "Életem"-nek nevezett könyv kiadására még nem jelentkezett kiadó.

3. Rekordöntés fejszámolásban

Alexis Lemaire, a francia fejszámoló fenomén ismét megjavította gyökvonási szupervilágcsúcsát: a londoni természettudományi múzeumban rendezett bemutatón 70,2 másodpercre javította egy kétszázjegyű szám 13. gyökének kiszámítási idejét. Előző, 72,4 másodperces rekordját novemberben érte el.

A kétszázjegyű számot egy számítógép választotta ki találomra. A 27 éves diák egy perccel és bő tíz másodperccel később fejben kiszámolta, hogy a keresett gyökszám: 2 407 899 893 032 210. Ha ezt a számot 13-szor megszorozzák önmagával, kiadja az eredeti kétszázjegyű számot, amelyet - mivel több sort töltene meg - nem közöltek.

Alexis Lemaire a mesterséges intelligencia témakörében folytat doktoranduszi tanulmányokat.
Jane West, a természettudományi múzeum matematikai osztályának vezetője a maga részéről agy kommentálta az új fejszámoló világrekordot:

"Azt hiszem, ez volt minden idők legnagyobb fejben elvégzett matematikai művelete."
Alexis Lemaire 11 éves korában ébredt rá rendkívüli fejszámoló-képességeire. A legutóbbi időkig százjegyű számok 13. gyökének kiszámításában állított fel új és új rekordokat, de ezt végül 'túl könnyűnek" ítélte, és áttért a kétszázjegyűekre.

Lemaire elmondta, hogy sportolókhoz méltó szigorú edzésekkel készül a teljesítményekre - az angol sajtó el is nevezte a matematikai fenomént "matlétának".

A megoldás a következő oldalon található.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Életmód témában
Drogok legalizálása?
Igen
Egyes fajtákat, rendezett, ellenőrzött körülmények között igen
Soha!
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását