Kumin Ferenc szerint nem szerencsés, ha bárki megpróbál fokozatbeli különbséget tenni a vétók fajtája, az alkotmányossági és a politikai vétó között. "Nincs alacsonyabb és magasabb fokozatú vétó" - jelentette ki.
Mint mondta, alkotmányossági vétóra akkor kerülhet sor, ha a köztársasági elnök a törvényben alkotmányt sértő rendelkezést talál. Ekkor kötelező az Alkotmánybírósághoz küldenie a jogszabályt, abban az esetben azonban, ha nincs meggyőződve az alkotmányellenességről, ezt nem teheti meg, valamint a mérlegelés során a köztársasági elnöknek szem előtt kell tartania az Alkotmánybíróság gyakorlatát is - mondta a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője. Hozzátette: a politikai vétóval a köztársasági elnök alapvető tartalmi és eljárási kifogásait fogalmazza meg, ezek azonban nem alkotmányossági kérdések.
E kifogásait foglalta össze vétójában csütörtökön Sólyom László - hangsúlyozta Kumin Ferenc.
Hozzátette: az alkotmányossági vétó lehetőségének vizsgálata egyedül alkotmányjogi-szakmai alapon állhat, ennek elvitatása az Alkotmánybíróság korábbi elnökétől pedig nem szerencsés, hiszen a köztársasági elnök az államszervezet egészének demokratikus működése felett őrködik, és sosem fogja az alkotmányossági vétót politikai célra használni. Ez nem bátorság kérdése - mondta Kumin Ferenc utalva Semjén Zsoltnak, a KDNP elnökének pénteki kijelentésére, miszerint a köztársasági elnöknek alkotmányossági normakontrollt kellett volna kérnie az Alkotmánybíróságtól, és nem az Országgyűlésnek kellett volna visszautalnia az egészségbiztosítás átalakításával kapcsolatos törvényt.
Kumin Ferenc hangsúlyozta: az, hogy a köztársasági elnök nem emelt alkotmányossági vétót az egészségbiztosítási törvény ellen, és nem küldte meg az Alkotmánybíróságnak, azt jelenti: a törvény az államfő megítélése szerint teljesíti a minden törvénnyel szemben támasztott alapvető, minimális elvárást.
"Örömre, vagy elégedettségre önmagában ez a tény nem adhat okot" - fogalmazott Kumin Ferenc, reagálva Horváth Ágnes miniszter pénteki kijelentésére, miszerint döntő jelentőségű, hogy Sólyom László nem fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat az egészségbiztosítási törvény kapcsán. Kumin Ferenc a helyzetet azzal a hasonlattal illusztrálta, hogy egy autógyár esetében sem külön érdem, ha az ott gyártott autónak megvan mind a négy kereke, hiszen ez egy autó esetében alapkövetelmény.
Kumin Ferenc kitért Sólyom László csütörtöki bejelentésének arra a részére is, amelyben a köztársasági elnök kifogásolja, hogy a törvény megalkotása előtt nem készült számszerű adatokat tartalmazó hatástanulmány. Ezt - mondta Kumin Ferenc - Horváth Ágnes pénteki sajtótájékoztatóján is elismerte. Úgy vélte, ezzel kapcsolatban nem fogadható el mentségként, hogy ez a munka azért nem készült el, mert ilyen modell még nem működik a világban. A főosztályvezető szerint éppen ezért kellett volna részletes elemzést, számításokat végezni a kipróbálás előtt álló modell várható hatásairól.
Kumin Ferenc kitért arra a Sólyom László által említett másik kifogásra is, miszerint a törvénynek nincs társadalmi támogatottsága. Horváth Ágnes pénteken egyetértett Sólyom László azon felvetésével, hogy hasznos lenne, ha a változást szakmai és társadalmi konszenzus kísérhetné. Azzal viszont vitába szállt, hogy ezek hiányában el lehet-e indítani a reformokat.
A főosztályvezető úgy vélte, az eljárásban legalább a lehetőségét meg kell teremteni annak, hogy konszenzus legyen. Azaz, legyen elegendő idő arra, hogy a hatástanulmányokat, a tervezett szabályokat megismerjék az érintettek, és arra érdemben tudjanak reagálni.
