A legújabb kutatások szerint természetes okokra vezethető vissza a légköri energiamennyiség ciklikus növekedése az északi sarkkör mentén.
A tudósok szerint azonban ez az energiatranszfer, amely az óceáni áramlatok miatt a viharokkal észak felé irányul, nem egyedül hat. Egy másik, most készülő tanulmány szerint a természetes energiatranszfer és az emberi tevékenység által kiváltott globális felmelegedés egymást kiegészítő hatása jelenti az utolsó cseppet abban a folyamatban, amelynek következtében felgyorsult a Jeges-tenger jegének, az Északi-sark jégtakarójának és a gleccsereknek az olvadása.
A tudósok arra keresik a választ, hogy az Északi-sark felmelegedése és a jégtakaró olvadása miért zajlik gyorsabban, mint erre a komputeres modellek révén lehetne számítani. A tavalyi nyár, akárcsak 2005 nyara, minden rekordot megdöntött, ami a Jeges-tenger jegének és Grönland jégtakarójának olvadását illeti. Tavaly szeptemberben a legalacsonyabb korábbi mutatókhoz képest is 23 százalékkal kevesebb jég borította a Jeges-tengert, Grönland jégtakarója pedig az előző negatív rekordhoz képest is 19 milliárd tonnával csökkent.
A Nature-ban publikált tanulmány szerint e változások mögött több rejlik, mint pusztán a globális felmelegedés, mivel a levegő hőmérséklete néhány kilométerrel a Föld felszíne fölött magasabb, mint az éghajlati modellek alapján végzett számítások ezt indikálnák.
Az éghajlatváltozás elmélete a fő hangsúlyt a felszín hőmérsékletének emelkedésére helyezi és azzal magyarázza az Északi-sarknak a világ többi részénél gyorsabb felmelegedését, hogy az olvadó jégtakaró kevésbé veri vissza a napsugarakat.
Rune Graversen, a Stockholmi Egyetem kutatója, a Nature-ben publikált tanulmány társszerzője szerint az energiatranszferben bekövetkezett eltolódás jobban megmagyarázza a jégtakaró olvadását, de nem mond ellent a globális felmelegedés kérdésében kialakult tudományos konszenzusnak sem.
James Overland amerikai oceanográfus szerint, aki a tanulmányt véleményezte, a cikk alátámasztja egy készülő tudományos munka következtetéseit, amely szerint az északi-sarki olvadást az említett két tényező együttesen okozza.
"Amennyiben a globális felmelegedés nem +segített volna be+ egy kissé, nem léptük volna át azt a +küszöböt+, amely a tenger jégtakarójában bekövetkezett változásokat idézte elő" - mondta James Overland.
Más kutatók viszont bírálják a tanulmányt, mondván, hogy szerzői alábecsülik a globális felmelegedés hatását, mivel régebbi, 2001-ben befejeződött mérések adatait használták.
Mark Serreze, a Coloradói Egysetem kutatója és James Overland véleménye nem egyezik abban, hogy természetes okok vagy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés játszott-e nagyobb szerepet a sarkvidéki drámai jelenségben, ám mindkét tudós egyetért abban, hogy összetett folyamatról van szó.
