Budai Bernadett kormányszóvivő az MTI-nek erre úgy reagált, a kormány azért döntött az árampiac megnyitása mellett, mert ez a fogyasztók érdeke: a verseny hosszú távon az árak féken tartásához és jobb szolgáltatásokhoz vezet. Podolák György (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiapiac liberalizációja uniós kötelezettség.

Fónagy János szerint már tavaly nagy biztonsággal lehetett látni, hogy a január 1-jei időpont nem alkalmas az energiaágazat liberalizációjára, hiszen Európában jelenleg energiahiány van. A politikus a sajtótájékoztatóján kifogásolta, hogy a kormány mégis ragaszkodott e lépéshez.
Közlése szerint ennek "eredménye", hogy a lakosság számára 9,8 százalékkal nőtt az áram ára, míg a gazdasági szférában 17-40 százalék közötti emelést kell elszenvedni.

Fónagy János előrevetítette, hogy tavasszal újabb energia-áremelésre lehet számítani, "hiszen ez be van táplálva a rendszerbe".

A politikus szerint a piacnyitást e területen akkor kellett volna megtenni, amikor Európában normalizálódik az energiaellátás helyzete.

Ez a mostani lépés a kormány szociális érzéketlenségét mutatja - vélekedett. Ezt annak ellenére tették meg, hogy "az elmúlt években emelt hangon, belenézve az emberek szemébe azt mondták, nem fogják jelentős mértékben, vagy legalább is az inflációs mértéket meghaladó mértékben növelni az energiaárakat" - fogalmazott.

Kitért arra is, hogy a családok mellett a gazdaság számára is nehézséget jelent az energia árának drasztikus emelkedése, amely rövid időn belül megjelenik a termékek, szolgáltatások áraiban.
Fónagy János azt mondta, hogy a Fidesz a versenyt nem tekinti ördögtől valónak. "A versenyt általában a világ egyik legfontosabb mozgatóerejének tartjuk, de a versenyhez versenyzők kellenek, esélyegyenlőség kell" - jelentette ki, hozzátéve: főleg akkor fontosak ezek a feltételek, ha egy társadalom több évtizeden keresztül máshoz szokott.

Budai Bernadett kormányszóvivő az elhangzottakra reagálva azt mondta, a kormány azért döntött az árampiac megnyitása mellett, mert ez a fogyasztók érdeke: a verseny hosszú távon az árak féken tartásához és jobb szolgáltatásokhoz vezet, ami egyértelműen a fogyasztók számára kedvező változásokat jelent.

2008 az átmenet év lesz, amikor a piaci szereplők tanulják az új szabályokat - közölte, hozzátéve: az átmeneti időszakban is szükség van a piaci folyamatok tompítására.

A kormánynak ugyanis az a dolga, hogy figyelembe vegyen más szempontokat is, ne csak a piac érdekeit, és ha valóban fontos érvek szólnak mellette, akkor közbeavatkozzon - jelentette ki.
Budai Bernadett hangsúlyozta: a kormány ezért arra törekedett, hogy a lakossági fogyasztók esetében legfeljebb egyszámjegyű emelésre kerüljön sor, és ennek érdekében garanciális eszközöket is beépített a rendszerbe. A kormány emellett lehetőséget teremtett arra is, hogy a lakossági fogyasztók mellett a közintézményeknél is tompítsa az áremelkedés hatásait - mondta a kormányszóvivő.

Podolák György az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: nem szabad akaratából döntött a magyar kormány, hogy 2008. január 1-jével liberalizálja a villamos energia piacot, hanem az uniós tagság feltétele volt a harmonizáció.

Hozzátette: valóban energiahiány van a világban, különösen Európában, és az energiahordozók ára az elmúlt másfél évben drasztikusan nőtt.

Magyarország most sem tudta megállítani határainál az árak emelkedését, de a kormány szociális érzékenységét mutatja, hogy törvényes eszközrendszerével korlátozta a versenyt, a lakosságot megvédve a jelentősen magasabb árak kialakulásától - jelentette ki.

A szocialista politikus szerint ma nincs egyetlen európai mértékadó szervezet, amely az ellátás biztonságát és különösen az energiaárakat felelősen prognosztizálni tudja, és ez alól a Fidesz sem kivétel.

Az energiaellátás biztonságát nem populista demagógiával, hanem felelős politikai döntésekkel, lehetőleg egyetértésben kell a parlament által szavatolni - vélekedett Podolák György.