Aki szakmájában előre kíván jutni, az jobb, ha férfinak születik - összegezhető a Felső-ausztriai Munkáskamara (AKOÖ) elemzése, amely önbevallásos alapon készült.
A felmérés keretében megkérdezett, alkalmazottként dolgozó nőknek alig hét százaléka válaszolta azt, hogy vezető állásban van. A férfiaknál 22 százalékos volt az arány.
A közszolgálati szférára kiterjedő vizsgálat szerint a nők 9, a férfiak 19 százaléka minősítette magát vezetőnek. A gyári-üzemi ágazatban a nők 3, a férfiak 8 százaléka tölt be saját minősítése szerint vezetői funkciót.
A különbség a fizetésekben is megmutatkozik. A vezetőként működő női alkalmazottak átlagosan a férfiak fizetésének 59 százalékát kapják. A közszolgálati szférában 85, a gyári-üzemiben 62 százalékos az arány.
Az AKOÖ elnöke több okot is felsorolt a nők hátrányos megkülönböztetésére. Első helyen a gyengébb nem szerepéről a társadalomban tovább élő hagyományos képet említette. Ehhez kapcsolódik a hivatás és a család nehéz összeegyeztethetősége, különös tekintettel a gyereknevelésre, amely javarészben még mindig a nőkre hárul. Harmadik okként a munkahelyeken mindmáig tapasztalható, a nőket hátrányosan sújtó diszkriminációt hozta fel.
Más szakértők egyéb tényezőkkel is magyarázzák a nők szakmai előrejutásának korlátait. Egyrészt utalnak a szocializálódási körülményekre, és a nők "hagyományos" szakmaválasztására. A kereskedelmi és a szociális munkaterületeken például még a vezetői keresetek is szinte töredékrészét teszik ki a férfiak által uralt ipari és műszaki ágazatok jövedelmi szintjének. De szerintük nagyon lényeges szerepet játszik az is, hogy a nők igen nagy hányada, 41 százaléka dolgozik részmunkaidőben, ami nyilvánvalóan gátolja szakmai fejlődésüket.
A statisztikai hivatal adatai szerint egyébként a felsőfokú képzettséggel rendelkező osztrák nők éppen hogy csak 30 százaléka végez irányító tevékenységet. A férfiaknál viszont negyven százalék tölt be vezető tisztséget.
