Népmozgalomtól népszavazásig?
Társadalmi ellenállás, népmozgalom szervezése, alkotmányos normakontroll kérése, népszavazás kezdeményezése. Kulcsszavak a Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal hétvégi gyűlésén elhangzott tervekből. Hogy ezekből mi, miért, hogyan és mikor valósul
2008. január 7. hétfő 17:29 - Bencsik Gyula
Dr. Simó Endrét, az MSZF-SZK főszervezőjét először arról kérdeztük, mit foglal magában a társadalmi ellenállás és a népmozgalom szervezésének kilátásba helyezése.
Meghirdetett tevékenységünk mindaddig tart, amíg a törvény hatályba nem lép. Február 11-éig, a második parlamenti szavazási fordulóig hirdettük meg az ellenállás első szakaszát. Maga a mozgósítás és a népmozgalom azt foglalja magában, hogy a kormánypárti képviselőket szembesítsük a lakossággal. Ez egy országos népi nyomásgyakorlás kíván lenni, vagyis a választói akarat szembesítése az azzal szembehelyezkedő képviselői akarattal, amely a pártpolitikának és a gazdasági, hatalmi elvárásoknak rendelődik alá.
Tehát a fórum munkatársai elégedetlen civilekkel felkeresik fogadóórájukon az MSZP-s és SZDSZ-es képviselőket, és megpróbálják őket meggyőzni, hogy ne szavazzák meg az egészségbiztosítási törvényt?
A Magyar Szociális Fórum chartája
A Fórum részese annak a világméretű folyamatnak, amelyet a Szociális Világfórum és az Európai Szociális Fórum fémjelez, és a neoliberalizmus, a tőkés globalizáció meghaladására irányul. A Magyar Szociális Fórumot alkotó szervezetek és mozgalmak közös célja az ember kizsákmányolásától és a természet leigázásától mentes jövő. Olyan társadalmi valóság elérése, amely magába fogad, nem pedig kirekeszt, mérsékli a társadalmi egyenlőtlenségeket, nem pedig elmélyíti, nem az erősebbnek állít piedesztált, hanem a gyengébb megsegítésében, az elesett felemelésében, a közös boldogulásban látja az élet értelmét. A Magyar Szociális Fórum lehetségesnek tart egy másfajta erkölcsi rendet: a fenntartható fejlődésen alapuló, a természeti környezettel harmonikusan együtt élő emberközpontú világot, és küzd érte.
A Fórumban szerveződő mozgalmak és személyek a munka világából és az alkotó ember értékrendjéből indulnak ki, és arra törekszenek, hogy a magánérdekkel szemben a közérdeket illesse az elsőbbség: az élethez és a fennmaradáshoz, az emberi méltósághoz és a tisztességes megélhetéshez, a munkához, az egészséges élethez, a lakhatáshoz, a szociális védelemhez, az oktatáshoz és a neveléshez, az igazsághoz és a korrekt tájékoztatáshoz való jog váljék meghatározóvá. Legyen esélyegyenlőség és felfelé irányuló társadalmi mobilitás.
A Fórumban résztvevő szervezetek elutasítják az élet piaci kategóriává degradálását, a közszolgáltatások privatizálását, a munkavállalói jogok beszűkítését, a társadalmi biztonság megrendülését, a magántermelés kizárólagosságára épülő rendszert. Olyan vegyes gazdaságot részesítenek előnyben, amelyben a politikára nem maroknyi pénzügyi csoport érdeke nyomja rá a bélyegét, hanem a társadalmi érdek határozza meg.
A Fórum szervezetei megvédendő alapértéknek tartják a szabadságjogokat, a demokráciát és a szociális vívmányokat. Azt akarják, hogy az egyéni jogok kiegészüljenek a közösségek szabadságjogaival, intézményesüljenek és anyagi alátámasztást nyerjenek a deklarált szabadságjogok. Demokratizálják az elosztási és a tulajdonviszonyokat. A képviseleti demokrácia egészüljön ki a közvetlen hatalomgyakorlás fórumaival, szakmai, területi és gazdasági önkormányzással, kisebbség-védelemmel. Hogy a közösségek maguk dönthessenek az életüket és a környezetüket közvetlenül érintő kérdésekről, a részvételi demokrácia normái szerint.
A Fórumot alkotó magyar civil társadalom elutasít minden faji, nemi, vallási, kulturális, egészség- és származásbeli megkülönböztetést. A szolidaritás szálait kívánja erősíteni az emberek között, és összefogni velük a közös célokért.
Céljait a Fórum békés úton, demokratikus eszközökkel szeretné elérni. Elutasít terrorizmust és háborút egyaránt.
A Fórumot életre hívó szervezetek meggyőződése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind pedig a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer szülessék, amelyikben az emberi jogok és a szabadságjogok teljes hatállyal érvényesülhetnek.
A Fórum nyitva áll minden olyan társadalmi szervezet és személy előtt, amelyik és aki a magáénak vallja a fenti célokat, vagy gazdagítani akarja őket, és kész tenni is valóra váltásukért.
Forrás: www.mszf.hu
Nemcsak meggyőzni, hanem jobb belátásra bírni, és nyomást gyakorolni rájuk. Ugye, a magyar alkotmány nem ismeri a képviselők visszahívásának rendszerét, következésképp más lehetőség nincs, mint egy politikai, emberi, erkölcsi nyomásgyakorlás.
A másik eszközt a nyitott fórumok jelentik, ahová meghívják a képviselőket, és rákérdeznek, hogy miért nem teljesítik a választói akaratot és megbízást.
Önök szervezik ezeket a fórumokat?
Nem mi, hanem a lakosság maga szervezze. Mi csupán ezzel a felhívással fordulunk hozzájuk. Arra intjük és kérjük a lakosságot, hogy a saját érdekükben éljenek ezekkel a lehetőségekkel.
További nyomásgyakorlási lehetőség az első szakaszban, azért, hogy a törvény ne lépjen életbe, hogy támogatásunkról biztosítjuk Sólyom László köztársasági elnöknek azt a döntését, hogy nem írja alá és nem hirdeti ki a törvényt. Ez egy sokat ígérő állásfoglalás és nyilatkozat volt. Abban bízunk, hogy az elnök következetes marad ehhez, akkor sem fogja aláírni az ominózus törvényt, ha az Országgyűlés másodszor is megszavazza. Erre egyébként van precedens, mert Göncz Árpád az Antall-kormány idején kétszer is megtagadta egy médiatörvény aláírását. Az a törvény soha nem lépett életbe.
Mindezeken túl a legfőbb ügyészhez, mint törvényes felügyelethez fordulunk beadványokkal, és ami ennél is fontosabb, az az Alkotmánybíróság megkeresése normakontroll végett. Két párt jelentkezett már eddig, az MDF és a KDNP, hogy élni kíván ezzel az eszközzel. Mi ezt támogatjuk, mert ebben is látunk lehetőséget arra, hogy elhalasszák a törvény kihirdetését. A törvény egyébként számos ponton kifogásolható alkotmányjogilag is. Ez az első szakasza a tevékenységünknek.
A másodikban már a népszavazás kezdeményezését is kilátásba helyezték.
Ha februárban mégis életbe lépne ez a törvény, abban az esetben nem maradna más választás, mint más eszközökhöz folyamodni. Ezek az eszközök természetesen kivétel nélkül törvényesek és a jog keretein belül vannak. Népszavazást fogunk támogatni. Szombaton, az országos tanácskozáson egyöntetűen állást foglaltunk az Albert Zsolt és neje által benyújtott népszavazási kezdeményezés mellett („Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?” - a szerk.). Az ehhez kapcsolódó aláírásgyűjtő kampányt december 13-a óta lehet folytatni, a végső határideje április 13-a, addig kell bemutatni az Országos Választási Bizottságnak a kétszázezer aláírást. Mi kiállunk e mellett, és azt gondoljuk, hogy ebből őszre lehet valami. A népszavazási ívek hivatalos szétküldése és maga az aláírásgyűjtési kampány megkezdése előreláthatóan ezen a héten szerdán várható.
Mi a legfőbb bajuk a törvénnyel? Sokan nem értik vagy nem is ismerik a törvény szövegét.
A kifogásaink lényege, hogy a törvény Magyarországon megszüntetné a szolidaritási rendszert és a társadalombiztosítást magát, utat nyitva az üzleti alapú biztosítás előtt, még ha egyelőre csak részlegesen is, 49 százalék erejéig.
A kormányoldal azzal érvel, hogy az egészségügyi szolgáltatások eddig is pénzbe kerültek, a tehetősebbek jobb ellátást és soronkívüliséget élveztek a szegényebbekkel szemben.
A kormány sok mindent mond, egészen odáig ment, hogy lényegében azt állította, hogy az új törvénnyel nem szűnik meg a szolidaritási rendszer. Akkor miért kellett az egészet átreformálni? Volt nekünk egy jól vagy rosszul működő szolidaritási rendszerünk, ha azt meg akarták volna tartani, akkor tökéletesíthették és államilag összehangoltan továbbfejleszthették volna. Ehelyett megnyitották az utat az üzleti biztosítási rendszer előtt. Mi ezt akarjuk elvetni, és nem akarjuk megengedni, hogy Magyarországon üzleti szempontok, profitmegfontolás függvényévé váljon az egészségügy.
A szakma jó része is egyetért abban, hogy a jelenlegi egészségügyi rendszer változtatásra szorul. Ezzel mi is egyetértünk, ezért mondjuk, hogy államilag összehangoltan, az OEP-kassza egységének megőrzésével, a szolidaritási rendszer keretein belül kell fejleszteni. Decemberben ezzel kapcsolatban benyújtottuk a képviselőknek az alternatív törvényjavaslatunkat. A Fidesz képviselőcsoportja fölvállalta ennek támogatását. Ez a javaslat – melyet a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalnál dolgoztunk ki – a régi társadalombiztosítási törvénynek a korszerűsített, modern változata, amely megőrzi a szolidaritási rendszert, egyúttal társadalmi ellenőrzés alá helyezi a társadalombiztosítási alapokat. Ez egy nagyon fontos kérdés számunkra, mert ebben látjuk annak lehetőségét, hogy elkerüljük a nyúlkálást (felteszem, a pénzek lenyúlását - a szerk.), és megerősítsük a közvetlen demokrácia kontrollját, a társadalmi részvételt.
Mi a következő lépésük?
Most következnek a munkás hétköznapok. Létrehoztunk egy Társadalmi Koordinációs Bizottságot, amelyben jelenleg 33 szervezet vesz részt egyenrangú félként. Ebben a bizottságban látjuk annak a szervező eszközét, amely képes lesz arra, hogy a konkrét lépéseket megtegye. Az következik, hogy ez a testület az első ülésén – most szerdán – meghirdesse a népszavazási kampányt, és beindítsa azt a gépezetet, amelyik az űrlapok rendeltetési helyre való elküldésére és az aláírásgyűjtési kampány megszervezésére hivatott. Ezzel párhuzamosan zajlanak az első szakaszban már említett folyamatok.
Kormányoldalról politikai töltetűnek ítélik az önök tevékenységét.
Az elmúlt napokban láthattuk, hogy megtiltották nekünk, hogy a MÁV-kórházban gyűlésezzünk, utána ugyanez történt a Kossuth Klubbal is, arra hivatkozva, hogy politikai összejövetelnek minősítették a rendezvényünket, holott ez utóbbi helyszínen előző héten politikai gyűlést tartottak. A mi gyűlésünk társadalmi kezdeményezésre jött létre, de ezt nem voltak hajlandóak tudomásul venni. Itt egy jellegzetes, arra irányuló törekvés látható, hogy befogják a társadalom száját. Mi ezt nem hagyjuk. Ez már a demokrácia kérdéseit is érinti. Ha a társadalom elsöprő többségének az akaratával és érdekeivel szemben akarnak egy törvényt keresztülvinni, az elfogadhatatlan és tűrhetetlen, mert csak elnyomó eszközökkel sikerülhet nekik. Ennek jeleit látjuk abban, amit velünk, társadalmi, érdekvédelmi, egyházi szervezetekkel és néhány politikai csoportosulással szemben művelnek. Ezt visszautasítjuk, és leleplezzük a társadalmi nyilvánosság előtt.