A testület annak kapcsán tanácskozott Debrecenben, hogy a cívis városban 140 évvel ezelőtt kezdődött meg az agrár felsőoktatás.
Nagy János prorektor, a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának (DEAMTC) elnöke emlékeztetett rá: 100 évvel ezelőtt a debreceni agrár felvételihez érettségi bizonyítvány és egy év szakmai gyakorlat kellett.
Magda Sándor országgyűlési képviselő, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora az agrár gazdálkodás minőségéről szólva kifejtette: a tudás és a minőség együtt kell érvényesüljön, aminek egyik támogatója a gyakorlati képzés.
"Gyakorlatiassággal tudjuk a magyar mezőgazdaság értékeit tovább növelni" - tette hozzá.
A tanácskozáson jelenlévő rektorok és dékánok ajánlásokat fogadtak el, amit eljuttatnak a döntéshozókhoz.
Valamennyien egyetértenek abban, hogy a hét szemeszteres BSc agrárképzésben nagy szükség van a gyakorlati képzésre, de számos kérdést még tisztázni kell.
Ezek közé sorolták például, hogy a gyakorlati képzés idejét a különféle szakmaterületek specialitásaihoz igazítva kell - akár szakmánként eltérő módon - beiktatni a tanulmányi időszakba. Erről konkrét előterjesztést is eljuttatnak az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak.
A hallgatói gyakorlatokat pedig - annak például adóügyi vonatkozásait is figyelembe véve - be kell illeszteni a vállalati működésbe. Utóbbi segítheti, hogy a különféle cégeknél szívesen látott munkatársak legyenek a 15 hetes gyakorlatra érkező egyetemi hallgatók, akik akár hosszabb távú munkalehetőséget is találhatnak majd a fogadó vállalkozásoknál - hangzott el a debreceni kihelyezett bizottsági ülésen.