Emléktábla Wathay Ferencnek

Az eseményen Wathay Ferenc életpályáját Kátai Zoltán előadóművész idézte fel. Elmondta: a katonaköltő a rábaközi Vág községben született 1568-ban kisnemesi katonacsaládban. 16 éves korától katonáskodott egyebek között Tihanyban, Cseszneken, majd Győrött és Óváron. Élete a török invázió elleni honvédő harcok jegyében telt. Az Észak-Dunántúl csaknem minden fontos helyőrségében - végvárában - szolgált.

Székesfehérváron vicekapitányi - főkapitány-helyettesi - tisztséget töltött be. A vár ostromakor súlyosan megsérült és török fogságba esett. Több helyen raboskodott, végül 1603-ban Konstantinápolyba (Isztambul) hurcolták.

Fogságának évei alatt saját illusztrációkkal díszített énekeskönyvet írt. A becses irodalmi emléket 1976-ban a Helikon Könyvkiadó hasonmáskiadásra tartott érdemesnek, az ELTE Irodalomtörténeti Tanszéke pedig 2006-ban kritikai kiadásként is közzétette.

A 28 ének között vannak históriák, továbbá szerelmes és istenes énekek. Noha mindössze négy évet járt iskolába, írásainak utalásai szerint Wathay Ferenc bizonyára ismerte Tinódi Lantos Sebestyén és Balassi Bálint munkáit - vélekedett Kátai Zoltán.

Kiczenko Mária, a Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztal Egyesület elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: Kátai Zoltán énekmondó évek óta szorgalmazta, hogy a Lajta-parti város emlékezzen meg a magyar historikus irodalom neves alakjáról, akinek pályája számos ponton kötődik a térséghez.

A költő 16 énekét Kátai Zoltán tavaly lemezre vitte. Egy részüket az ismert dallammal, a többi énekhez XVI-XVII. századi szokás szerint maga az énekmondó választott korabeli dallamokat.
Szabó Miklós polgármester az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a város más módon is igyekszik Wathay nevét a feledéstől megóvni. Az önkormányzat tavaly decemberi ülésén utcát nevezett el az 1609-ban elhunyt katonaköltőről.