Ian Gilligan, az Ausztrál Nemzeti Egyetem posztgraduális tanulmányait végző kutatója szerint, aki elméletét a World Archaeology című régészeti szaklap legújabb számában publikálja, mire a neandervölgyiek "kifejlesztették" a varráshoz szükséges eszközöket, már túl késő volt - olvasható a Discovery Channel honlapján.
A neandervölgyi ősember kihalása 35-30 ezer évvel ezelőtt kezdődött, s helyüket a modern ember, a Homo sapiens foglalta el. Korábbi tanulmányok szerint a neandervölgyi emberek kihalásának az lehetett az oka, hogy a Homo sapiens képviselői jobb vadászfegyverekkel rendelkeztek, így több élelmet zsákmányolhattak, ami a hidegben jobb túlélési esélyeket biztosított számukra.
Ian Gilligan azonban kétségbe vonja, hogy a vadászeszközök tökéletesítése a modern embernek ily fontos előnyt jelentett a túlélésben a neandervölgyiekkel szemben.
Mint rámutat, a neandervölgyiek eleve kiváló vadászok voltak, amit mi sem bizonyít jobban, hogy több mint százezer éven át fennmaradtak Európában és Eurázsiában. A Homo sapiens előnyét a neandervölgyi ősemberrel szemben nem a vadászfegyverek, hanem a varróeszközök jelentették, amelyek segítségével meleg ruhát készíthettek.
A modern ember által kifejlesztett létfontosságú eszközök között kőpengék, csonthegyek, valamint varrótűk szerepeltek, amelyek segítségével szétvághatta, majd megfelelő módon összevarrhatta az állatbőröket, többrétegű ruházatot és alsóneműt készítve magának.
"Ezeknek az eszközöknek semmi közük sincs a vadászathoz, annál több viszont a ruházathoz. Ezek szükségesek a szabáshoz, a testre szabott komplett ruházat elkészítéséhez" - vélekedik az ausztrál kutató.
A Homo sapiens sokkal érzékenyebb volt ugyanis a hidegre, mint a neandervölgyi ősember, így a varróeszközöket mintegy 90 ezer éve, jóval a jégkorszak "csúcspontja" előtt fejlesztette ki, hogy kibírja Afrika hidegebb vidékieknek hűvösebb klímáját.
"Ennek köszönhetően jó előre alkalmazkodtak a jégkorszak legkeményebb időszakához" - mutatott rá Ian Gilligan, hozzátéve, hogy a neandervölgyiek jobban bírták a hideget.
Így a jégkorszakot megelőzően igen jól érezték magukat a semminél alig többet jelentő lazán magukra tekert állatbőrökben. Nem volt szükségük komplett ruházatra, így a jégkorszak csúcspontján hirtelen beköszöntött fagy sokként érte őket.
Az ausztrál kutató szerint a jégkorszaki maximumhoz vezető periódusban szokatlanul hirtelen beköszöntő és jelentős globális hőmérsékletingadozások voltak, amelyek rövid időszakonként követték egymást.
"Mintha ki-be kapcsolták volna +fűtést+" - mutatott rá.
Magyarázata szerint rövid idő alatt az átlagos hőmérséklet akár 10 Celsius fokkal is emelkedhetett, "felfűtve" egy hamarosan szuperhideggé váló területet. A neandervölgyi ősember képtelen volt ruházkodásban alkalmazkodni ezekhez a gyors éghajlati változásokhoz.
Ugyanakkor leletek tanúsága szerint Franciaország területén a neandervölgyiek kifejlesztettek kezdeteges varróeszközöket, ám ez már nem segíthetett rajtuk.
"Egyetlen nap alatt nem található fel a komplett, többrétegű ruházat" - hangsúlyozta Ian Gilligan.
