Slota megint elsül, de már megszoktuk

A kisebbségellenes megnyilvánulásairól elhíresült Slota szerint a félmilliónál is több felvidéki magyar valójában szlovák identitású, csupán „magyarul fejezik ki magukat.” Robert Fico kormányfő nem határolódott el a nyíltan asszimilációs szándékú megállapítástól, sőt, francia példát idézve gyakorlatilag megerősítette azt.

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke nemes egyszerűséggel „primitív bunkóságnak” titulálta Slota gondolatait, de felhívta rá a figyelmet, hogy az SNS-vezért a szlovák kormány második embere, és mint ilyen nagy befolyással bír a közeljövő történéseire. Hozzátette azt is, hogy: „Sajnos, ennek a kormánynak a minimális eleganciára sem futja a képességeiből. Bezzeg arra futja, hogy néhány nappal a schengeni csatlakozás után a szlovákiai magyar oktatásügy megcsonkításának lehetőségeiről tárgyaljon.” Ez utóbbi megjegyzésével Csáky arra utalt, hogy a pozsonyi oktatási minisztérium a magyar tannyelvű iskolák szlovák nyelvtanárait vizsgáztatni akarja.

Nem ez az első eset, hogy a szlovák államvezetés félig-meddig burkoltan diszkriminatív magatartást tanúsít az ország déli területein élő magyarokkal szemben. Szeptember elején a Benes-dekrétumok újbóli állami elismerése borzolta a magyarok kedélyeit, majd októberben a nacionalista, korábban a magyar hatóságok által bebörtönzött plébános, Hlinka ügye szította az indulatokat. Ez utóbbi esetben is azt lehetett megfigyelni, hogy a fiatal szlovák állam egyre erőteljesebben igyekszik múltjából olyan történelmi alakokat, eseményeket kiragadni, amelyek fogódzok lehetnek számára a jelenben. Ez a mesterséges értékteremtés azonban a legtöbb esetben ambivalens lesz, hiszen a szlovák „nemzeti hősök” felmagasztalása sértheti az etnikai kisebbségek méltóságát.

Azok a fránya helyesírási hibák...

A mostani szlovák-magyar feszültség annyiban más, hogy az SNS kezében lévő oktatási tárca nagyon is gyakorlati lépésekre szánta el magát, és felül akarja vizsgáltatni a szlovák nyelvet tanító magyar pedagógusok képzettségét. Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke oktalan zaklatásként kommentálta a tervezett revíziót, mint kifejtette a magyar anyanyelvű tanárok is tettek szlovák nyelvből érettségit, kivételt csak azok képezhetnek, akik Csehországból vagy Magyarországból költöztek be. Pék hozzáfűzte, hogy az szlovák oktatásügyi vezetést más sem motiválja, mint a magyar pedagógusok célirányos nyugtalanítása.



Az eset nyomába eredt a pozsonyi Pradva is, amely azt vizsgálja, mennyire van létjoga Ján Mikolaj oktatási miniszter intézkedésének, tényleg tömegesen akadnak-e kritikán aluli kvalitásokkal rendelkező magyar oktatók. Az újság nyomozása során rámutat az esetnek ama pikantériájára is, miszerint a magas szintű szlovák nyelvhasználatot követelő szlovák tanügy saját körlevelei hemzsegnek a helyesírási hibáktól. A lap idézi a körmöcbányai (Kremnica) szlovák gimnázium egyik nyelvtanárat, Jana Sumichrastovát, aki megvizsgálta a minisztérium legutóbbi közleményét. A rövid ellenőrzés során kiderült, hogy kilenc helyesírási és több stilisztika baki volt a szövegben, egész pontosan: "egy helyen a vessző, ötön a kötőszó hiányzott, két helyen ragozási hiba fordult elő, egy helyütt pedig egy rosszul leírt számjegy." Mindez egy hivatalos körözvényben.

A szlovák minisztérium még nem reagált erre paradox helyzetre, ugyanakkor beismerték, hogy nincs statisztika a kezükben arról, hogy hány helyen és milyen arányban fordulnak elő hanyag, képzeletlen szlovák nyelvet oktató pedagógusok a magyar iskolákban. A Pravda szerint veszélye is lenne egy olyan intézkedés, amely a szlovák nyelv hibátlan ismeretét munkavállalási kritériumként állítaná, hiszen ezáltal az egyetemen tanító külföldi lektorok is összecsomagolhatnának. "Ha nekik is vizsgázniuk kellene szlovák nyelvből, akkor az utolsó szálig mindegyiket haza kellene küldeni."

Egyetemes gondok

Ján Mikolajnak egyébként már a tavalyi nyár végén is meggyűlt a baja a magyar oktatókkal, ugyanis akkor épp azt tervezte, hogy a fizetési gondokkal küszködő Selye János Egyetemet szakiskolává degradálja. Jelenleg ugyanis a révkomáromi alma mater a szlovákiai kisebbség egyetlen magyar tannyelvű felsőoktatási intézménye, és ha megtörténik a leminősítés, többet nem adhatnak sem magiszteri, sem doktori címet végzőseiknek. Szlovákiában ugyanis három szintű a felsőoktatás: az egyetemek alatt vannak a főiskolák, a lépcső legalsó fokán pedig a szakiskolák.

Albert Sándor, a révkomáromi egyetem rektora azonban felhívta rá a figyelmet, hogy az intézménynek vannak már a teológiai fakultáson doktoranduszai is, ami miatt már nem lehetne szakiskolává lefokozni őket. Az MKP is védelmébe vette a magyar egyetemet, Szigeti László alelnök szerint sincs semmi alapja a státus megváltoztatásának. Érdekesség, hogy Mikolaj nemcsak a Selye János Egyetemet pécézte ki, hanem a teljesen szlovák nyelven oktató rózsahegyi (Ruzomberk) Katolikus Egyetemet is.

Csapody odacsap

Az oktatási tárca jelenlegi szlovák nyelvi kompetenciavizsgája már idehaza is kiverte a biztosítékot. Csapody Miklós, az MDF képviselője felszólította Gyurcsányt, hogy védje meg az atrocitásoktól a magyar kisebbséget. Egyúttal felkérte az EP-képviselőket is, hogy határolódjanak el Slotáéktól:
„A demokrata fórum felkéri az Európai Parlament képviselőit, ítéljék el a szlovák kormányt az európai elvekkel ellentétes magatartása miatt. Egyben reményünket fejezzük ki, hogy az Európai Szocialisták Pártja a Smer felfüggesztését nem csupán fenntartja, de a pártot ki is zárja abból a politikai közösségből, amely a szociáldemokrácia elveit vallja magáénak.”

Fazekas Szabolcs, a szocialisták EP-képviselője válaszában kifejtette, hogy nem változott pártja álláspontja a Smer-rel kapcsolatban, ugyanakkor hozzátette, hogy a nagyobbik szlovák kormánypárt sikeres politikája szimpátiát váltott ki osztrák és német körökben is. Szavai szerint így van esély rá, hogy az Európai Szocialista párt visszafogadja az eddig Slotáék támogatása miatt felfüggesztett tagságú Smert.

Mi várható az ügyben? A fenti, közelmúltbeli mozaikokból a felvidéki magyarokra nézve meglehetősen gyászos jövőkép állítható össze. A szlovák kormány túl azon, hogy egyértelműen magyarellenes történelmi alakokat rehabilitál és méltat, vonakodik szavatolni az etnikai kisebbség anyanyelvi oktatáshoz való jogát. A méltatlan helyzetben talán némi változást idézhet elő a nemzetközi figyelem, amely a felfüggesztett Smer kapcsán Pozsonyra irányul. Hosszabb távon pedig a szemléletváltozás segíthet: ha végre a szlovák társadalom belátja, hogy a nemzeti kisebbségben értéket, és nem pedig az ország egységét veszélyeztető szakadárokat kell látni, akikkel szemben az identitástudat és a többségi lét folyamatos bizonyítása a cél.