A telepépítés folytatása akadályt jelenthet a megállapodáshoz vezető folyamatban. Ráadásul a telepek építése nemcsak az annapoliszi nyilatkozattal, de az útitervben foglaltakkal is ellentétes - mondta Rijád al-Malki az MTI kérdésére. Hozzátette: ha Izrael nem állítja le a telepépítést, akkor a közel-keleti kvartett feladata lesz, hogy meggyőzze a zsidó államot.
A palesztin külügyminiszter szerint a békemegállapodás annak figyelembe vétele nélkül is megszülethet, hogy Izraelnek milyen fegyverei vannak, ám Palesztina mindenképpen azt szeretné, hogy a Közel-Kelet atomfegyver-mentes legyen.
Göncz Kinga és Rijád al-Malki közös budapesti sajtóértekezletén a palesztin külügyi vezető elismerte, hogy a palesztin területekről Izrael irányába lőtt rakéták is problémát jelentenek és hátráltatják a tárgyalásokat. A palesztin kormány azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaszerezze az ellenőrzést a Gázai övezetben. Csak ezután tudják garantálni, hogy nem lesznek további támadások a térségből - húzta alá a palesztin külügyminiszter.
Kitért ugyanakkor arra, hogy a gázai kérdés még az előtt megoldódik, hogy aláírnák a palesztin-izraeli megállapodást.
Rijád al-Malki kiemelte: a megállapodást még 2008-ban aláírják és még ebben az évben megalakulhat a független palesztin állam. Ha van akarat, akkor hamar meg tud a két fél egyezni, ráadásul nem a nulláról kell kezdeni a tárgyalásokat és pontosan tudjuk, mik a paraméterei egy esetleges megállapodásnak - emelte ki.
Nagyon fontosnak nevezte egy megfigyelő mechanizmus létrehozását, mert az nyomon követné, hogy a felek betartják-e a felvállalt kötelezettségeiket.
Az amerikai elnök közel-keleti útjával kapcsolatban a palesztin külügyminiszter azt mondta: a Bush-látogatás azt mutatja, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a békefolyamat végigvitelében. Optimisták vagyunk, reméljük, hogy az amerikai elnök látogatása az izraeli és a palesztin fél számára is előnyös lesz - tette hozzá Rijád al-Malki.
A külügyminiszteri találkozó után a magyar és a palesztin diplomácia vezetője is hagyományosan jónak nevezte a kétoldalú kapcsolatokat.
Göncz Kinga kiemelte: Magyarország elkötelezett abban, hogy az újabb lendületet kapott palesztin-izraeli békefolyamat folytatódjon és sikeres legyen. Hangsúlyozta, hogy Magyarország keresi a lehetőségeket arra, hogyan tud további segítséget adni a palesztinoknak.
A tárgyalás után a tárcavezetők megállapodást írtak alá, amely alapján rendszeres konzultációs folyamat indul el a két ország külügyminisztériuma között. A magyar-palesztin együttműködés hosszú évekre nyúlik vissza. Tavaly decemberben például Magyarország kétszázezer eurót ajánlott fel a palesztinoknak egészségügyi programok megvalósítására.
A külügyminiszteri megbeszélés után Rijád al-Malki Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökével tárgyalt.
Németh Zsolt a találkozó után hangsúlyozta: 2008 sok szempontból jó alkalom lehet a palesztin-izraeli konfliktus rendezésére. Elkötelezett az amerikai elnök, az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a kérdésre és a palesztin belpolitika is kedvez a megállapodásnak - tette hozzá.
A Fidesz külügyi kabinetvezetője megjegyezte, hogy a magyar Közel-Kelet politika két legfontosabb elemének kell lennie, hogy biztosítsák Izrael biztonságát, csakúgy, mint egy életképes palesztin állam megteremtését.
Az amerikai elnök kedden indult közel-keleti körútra. George Bush nyolcnapos látogatása során felkeresi Palesztinát, Izraelt és még öt másik országot.
A látogatás az izraeli-palesztin tárgyalásokat újra elindító annapoliszi békekonferencia eredménye. A tavaly novemberben elfogadott nyilatkozat célja, hogy Izrael és a palesztinok még 2008 vége előtt eljussanak egy békemegállapodásig.
Izrael és a palesztinok egyetértésre jutottak abban, hogy bármilyen majdani megegyezésnek az útiterv lesz az alapja. Az ENSZ, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország által 2003-ban elindított terv alapján 2005-re már létre kellett volna jönnie a független palesztin államnak, de a békekezdeményezés már röviddel előterjesztése után kifulladt, mert egyik fél sem tartotta be a béketerv első szakaszára vonatkozó kötelezettségeit. A feladatok megvalósítását három szakaszba soroló béketerv Izrael számára az első időszakra a ciszjordániai telepépítések leállítását, a palesztinok számára pedig radikálisaik megfékezését irányozta elő.
