A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályok átültetését egy közösségi irányelv sürgeti 2005 májusa óta, így hazánknak is 2007 decemberéig kellett volna beiktatnia a tagállamok fogyasztói jogait és a határon átnyúló ügyleteket egységesítő irányelveket.

Úgy tűnik, a magyar jogalkotóknak a két és fél éves türelmi idő is kevésnek bizonyult, hisz a gazdasági tárca az igazságügyi és a szociális minisztériummal közösen kidolgozott tervezetet csak tavaly augusztusban bocsátotta társadalmi vitára.

A Magyar Nemzet kérdésére a minisztérium sajtóosztálya azzal indokolta a csúszást, hogy a teljes hazai jogrendszer átfésülése, amely az új szabályok átültetésével jár, időigényes, s hosszas egyeztetéseket igényel. Pedig az új törvény végre védelmet ad majd a szélhámos kereskedőkkel szemben egész Európában, függetlenül attól, hogy a sarki boltban vagy külföldi weblapról vásárolunk-e. Mindez persze azt is magában foglalja, hogy az üzleti vállalkozások az unió mind a 450 millió fogyasztóját ugyanolyan reklámmal és marketinggel lesznek képesek elérni, mint hazai vásárlóikat.

A magára több mint fél évet várató törvény egységesen definiálja majd, mi számít tiltott praktikának az üzleti gyakorlatban. Az újszerű reklámszabályokat is tartalmazó passzusok miatt vélhetően eltűnnek majd például a fogyasztót fenyegető, becsmérlő kifejezések a hirdetésekből, s tilos lesz a ma még előforduló agresszív, zaklató stílusú ajánlattétel.

A jogszabály várhatóan világosabbá teszi a hatóságok dolgát is, noha a tisztességes piaci magatartást itthon felügyelő Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eddig sem tétlenkedett: jó néhány cég ellen hozott már elmarasztaló, több tíz millió forintos bírsággal járó határozatot. Mint azt a GVH-tól megtudta a Magyar Nemzet, az új törvény szorosabb együttműködésre kényszeríti majd a hivatalt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, hisz míg utóbbi továbbra is a fogyasztók egyedi érdekeit védi, addig a GVH-nak még nagyobb rálátást biztosít a piaci versenyt sértő cégekre.