Majd ugyanezt a manővert az idén októberben, majd a jövő év szeptemberében megismétli, 2011 márciusában azonban a bolygó körül pályára áll, hogy a tervek szerint egy éven át alaposan megvizsgálja az égitestet.

Ennél a bolygónál eddig csak egy, ugyancsak amerikai űrszonda, a Mariner-10 járt, amely 1974-ben és 1975-ben háromszor közelítette meg a Merkúrt, és készített felvételéket a Hold-szerű égitest kráterekkel szabdalt felszínéről. A Mariner azonban csak a Merkúr egyik féltekéjéről készített és küldött haza fotókat, a MESSENGER viszont három év múlva teljes egészében feltérképezi a bolygó felszínét, és felvételei jóval nagyobb felbontásúak lesznek a Mariner fotóinál, amelyeken nagyjából egy kilométeres alakzatok voltak kivehetőek, a most a Merkúrhoz érkező szonda képein viszont várhatóan már néhány méteres részletek is a kutatók szeme elé tárulhatnak.

A MESSENGER ezen túl egy részletes és összetett tudományos feladatot is végrehajt. Megpróbálja például kideríteni azt is, hogy a bolygó sarkvidékein lévő kráterek mélyén, amelyet sohasem érnek el a Nap sugarai, van-e jég formájában víz. Ez a jelenség a mi Holdunk esetében már bizonyított. Ezen túl a MESSENGER sok egyéb mellett igyekszik megállapítani majd a Merkúr talajának az ásványi és kémiai összetételét is.

A Merkúr átlagos távolsága a Naptól 59,7 millió kilométer. (A Föld majd 150 millió kilométerre kering a Naptól.) A Merkúrnak nincs légköre, 4878 kilométeres átmérőjével azóta, hogy 2006-ban a Nemzetközi Asztronautikai Unió megfosztotta a Plútót bolygómivoltától, a Merkúr a Naprendszer legkisebb bolygója. Nyolcvankilenc földi nap alatt tesz meg egy fordulatot a Nap körül, ott tehát ennyi ideig tart egy év, míg saját tengelye körül 58,65 földi nap alatt fordul meg, tehát ennyi ideig tart egy merkúri nap. Napközelsége miatt felszíni hőmérséklete a 450 Celsius-fokos hőséget is elérheti, vagyis olyan forróság uralkodik a Merkúron és környezetében, mint ha egyszerre tizenegy tűző Nap sütne ránk. Ennek megfelelően különleges, magas olvadáspontú keramikus anyagból készítették a szonda hővédő pajzsát, amely szobahőmérsékletet biztosít a MESSENGER rakterében elhelyezett műszereknek.

A Merkúrnak nincs holdja, de amit annak idején elmulasztott a természet, azt három év múlva pótolja az emberiség, mint azt a Vénusz esetében is tette, mivel miután a MESSENGER pályára áll, immár ennek a bolygónak is lesz egy égi kísérője, egy műhold formájában.

A szonda elnevezéséről annyit, hogy a MESSENGER angol szó magyarul ugyan hírvivőt, küldöncöt jelent, ám ebben az esetben tulajdonképpen ez egy mozaikszó, amely utal a szonda küldetésének tudományos céljára: MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry and Ranging, azaz a Merkúr felszínének, kozmikus környezetének és geokémiájának feltérképezése.