Az amerikai munkacsoport vezetője, David Lefer, az Albert Einstein College of Medicine professzora volt, a tanulmányt pedig az a Louis J. Ignarro szerkesztette, aki 1998-ban nyerte el az orvosi Nobel-díjat az élő szervezetben fejlődő nitrogén-monoxid jelző molekulaként való működésének felfedezéért. A nitrogén-monoxid az erek - például a koszorúerek - erélyes tágítója, és így életfontosságú tényezője a szívizomzat épségének.
Korábban több kutatócsoport igazolta, hogy kísérleti állatok szíve a zöldségben megtalálható nitritek hatására jobban képes alkalmazkodni az oxigénhiányhoz, vagyis ahhoz a jelenséghez, amelyet infarktus esetén az emberi szívizomnak is el kell viselnie.
A nitritek és kémiai rokonaik, a nitrátok az értágító nitrogén-monoxid kiindulási anyagai. Az Einstein University kutatói egy hétig a kísérleti egerek ivóvizébe nitritet kevertek, míg a kontroll egércsapat ugyanazt a tápot ette, de nitritet nem tartalmazó vizet ivott.
Ezután az emberi szívinfarktust utánozva az egerek szívének véráramlását fél órára jelentősen korlátozták, majd egy napig a vérellátást ismét az eredeti keringési viszonyokra visszaengedték.
A vizsgálat igazolta, hogy a nitrátban gazdag vizet fogyasztó egerek szívizmában lényegesen több nitrit és nitrát volt jelen, ennek köszönhetően pedig a szívizomkárosodás csak 48 százaléka volt a kontroll egerek szívében észleltnek. Ha az egerek csak kevés nitritet és nitrátot tartalmazó étrendet kaptak, a várt eredmény itt is észlelhető volt: vérükben kevesebb volt a nitrit-nitrát, a szívizomkárosodás pedig 59 százalékkal megnőtt.
"A nitritek és nitrátok egészségre kedvező hatása azért is szokatlan" - mondta Lefer - "hiszen ezeket a vegyületeket toxikusnak tartjuk, mert belőlük rákkeltő nitrozaminok keletkezhetnek. Vizsgálatunk azonban semmi ilyen rákkeltő hatásra utaló eltérést nem mutatott".
A kutatók hangsúlyozták, hogy nitritek elsősorban a növényi táplálékban találhatók: a saláták, a spenót, a zeller, a répafélék útján jut a szervezetbe. Ezzel szemben nitrátokat főleg a füstölt vagy egyéb úton tartósított húsfélék - sonka, kolbász, angol szalonna - formájában vesszük magunkhoz. A nitrát a bélből fölszívódik, bejut a véráramba, a vérrel a nyálmirigyekbe kerül, ahol a baktériumok nitritté alakítják, majd ezt a nyállal lenyeljük. Az étkezéssel elfogyasztott nitrátnak mintegy 10 százaléka alakul nitritté ezen az úton.
Lefer rámutatott, hogy az európaiak sokkal több zöldséget esznek, mint az amerikaiak és ezáltal lényegesen nagyobb a mi kontinensünkön a nitrit-nitrát bevitele. Számítások szerint Európában az emberek átlagosan napi 76 milligramm nitritet és nitrátot esznek, míg az Egyesült Államok lakossága legfeljebb 0,77 milligrammot.
"A sok nitrit és nitrát fogyasztásnak semmiféle ismert kockázata nincsen, viszont részben megmagyarázhatja az egészséges mediterrán étrend szívvédő hatását, annak ellenére, hogy az aránylag sok zsírt is tartalmaz" - mondotta a vizsgálat vezetője.
