Görög és spanyol kutatók is részt vettek a National Heart and Lung Intitute munkatársa, Paul Cullinan vezette csoportban. Megvizsgálták a csaknem hétszáz, 7-18 éves gyerek légzését, tisztázták az esetleges allergiás panaszokat és részletesen, 58 kérdéses kérdőívvel tesztelték az étkezési szokásokat.

Az esetleges allergiás hajlamot tíz, arrafelé leggyakoribb allergénre adott érzékenységi próbával mérték fel. Külön figyelmet fordítottak a gyümölcs- és zöldségfogyasztás részleteire, mivel feltételezték, hogy a sok antioxidánst tartalmazó ételek az allergiás betegségek ellen megfelelő védelmet nyújtanak.

A gyerekek 80 százaléka naponta legalább két alkalommal evett friss gyümölcsöt és 68 százalékuk valamilyen zöldséget. Az adatok arra utaltak, hogy a krétai mezőgazdaság legfontosabb és leggyakoribb termékeinek, a szőlőnek, narancsnak, almának és a friss paradicsomnak rendszeres fogyasztása esetén a gyerekek között lényegesen ritkább az asztmás légzés és az allergiás nátha.
A dió, mogyoró és mandula fogyasztása ugyancsak kifejezetten csökkentette az asztmás tünetek előfordulását, ezzel szemben a margariné az allergiás panaszok gyakoriságát növelte. Azok a gyerekek, akik szinte állandóan a mediterrán konyha szerint étkeztek, sokkal ritkábban mutatták allergiás nátha tüneteit, mint a "globalizált" ételeket fogyasztók.

Paul Cullinan és munkatársai hangsúlyozzák, hogy gyerekkorban az asztma és az allergiás nátha ellen az antioxidáns hatású gyümölcsök, zöldségek bőséges és rendszeres fogyasztása védő hatásúnak tűnik. Véleményük szerint a mediterrán országokban a gyerekek között az ilyen allergiás eredetű betegségek ritkább előfordulása az étkezés kedvező hatásának köszönhető.