Az alapképzésben a jelenlegi 30 ezer helyett 40, míg mesterképzésben 45 ezer forinthoz lehetne havonta hozzájutni - mondta Magyar Bálint, a párt ügyvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Az SZDSZ javaslata alapján emelkedne a diákhitel a költségtérítéses képzésben is, alapképzésben 50 ezer, mesterképzésben 55 ezer forintot lehetne felvenni; a többi feltétel nem változna. Magyar Bálint kitért arra, hogy a változtatáshoz kormányrendelet módosításra van szükség, amelyet a kabinet február-március folyamán meg is hozhat.
A liberális szakpolitikus, volt oktatási miniszter szerint az emelés biztosítani fogja, hogy anyagi okok miatt a tandíj senkit se tartson távol a felsőoktatástól. Magyar Bálint reálisnak nevezte a javaslatot, hiszen - mint mondta - a tapasztalatok azt mutatják, hogy nagy fegyelem mellett zajlik a hitelek törlesztése, és a diplomával elérhető keresetek is emelkednek.
A tandíjra szükség van - hangsúlyozta az SZDSZ ügyvivője. Hozzátette: már a 2006-os választások előtt többször jelezte, hogy utólagos képzési hozzájárulás formájában képzeli el a tandíj bevezetését Magyarországon. Tandíj már több mint egy évtizede van a magyar felsőoktatásban, hiszen a hallgatók mintegy 40 százaléka költségtérítéses képzésben vesz részt - magyarázta.
Azt ugyanakkor elismerte, hogy a tandíj jelenlegi formája ellen két jogos kifogás vethető fel: nem eléggé igazságos, hiszen a fizetendő tandíj nem tükrözi a képzés költségeiben megjelenő különbségeket, és azt sem, hogy a végzést követően, a későbbi életpályán milyen jövedelmi viszonyok közé kerülnek a diákok.
"Ez az összeg ugyanakkor még mindig rendkívül csekély ahhoz az igényhez képest, amely a felsőoktatás finanszírozásához szükséges" - mondta az ügyvivő.
Magyar Bálint felidézte az unió oktatási minisztereivel 2005-ben kötött megállapodást, amely szerint 10-12 éven belül a GDP két százalékára emelik a felsőoktatásra fordított forrásokat. Ez Magyarországon jelenleg egy százalék körül mozog.
A bevételi források két területről érkezhetnek: a tandíjakból, illetve az egyetemek által folytatott vállalkozásokból. A felsőoktatási reformnak nem véletlenül volt lényeges eleme a vállalkozási szabadság megteremtése - emlékeztetett a liberális politikus.
Kiemelte, hogy a felsőoktatás egyben szolgáltatás és vállalkozás is, egy iparág, amely egy ország húzóágazata is tud lenni.