A legutóbbi helyhatósági választáson megerősítették polgármesteri posztjában Wittinghoff Tamás SZDSZ-es budaörsi polgármestert, ellenben a város képviselőtestületében a jobboldal került többségbe. Azóta ahol tud keresztbe tesz egymásnak városfő és képviselőtestületi többség. Konok kunok, szívós szittyák/Egymást mindig kitaszítják, írta Nyomasek Bobó a magyar közéletet mérgező turáni átokról.



Józan ésszel belátható, hogy a jegyzői munkához az ebben a munkakörben szerzett tapasztalat, az önkormányzati és helyi jártasság talán többet jelent egy, a felsoroltakkal nem társuló jogi doktorátusnál. Ennek ellenére Wittinghof igyekezett követelménnyé tenni azt. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény tételesen felsorolja milyen képesítés szűkséges a jegyzői pozíció betöltéshez. A felsorolás a jogi egyetemen vagy államigazgatási főiskolán szerzett diplomát, illetve – új elemként – az okleveles közigazgatási menedzser képesítés valamelyikét teszi kötelezővé. Kötelezően egyetemi (jogi vagy közgazdasági) végzettséget csak a megyei szintű főjegyzőnél nevesít a jogszabály. A jegyzőválasztáson egyedül a jobboldal jelöltjének – Almási Ibolyának – nem volt jogi doktorátusa, ő államigazgatási főiskolát végzett. Huszonnégy éves közigazgatási és tizenhárom éves jegyzői tapasztalat áll mögötte, több mint három éve dolgozik Budaörs önkormányzatánál. Felkészültségéhez kétség azért sem férhet, hiszen tíz éve az Országos Közigazgatási Szakvizsga Bizottság tagja. Szakterületén – ami az önkormányzati közigazgatás – végzett oktatói és vizsgáztatói munkájának elismeréseképp kitüntették a Köz Szolgálatáért Érdemrend ezüst fokozatával. Az elismerést Lamperth Mónika, akkori szocialista belügyminiszter-asszony adta át.
Felsoroltak fényében felmerül a gyanú, hogy a pozíció betöltésének jogi doktorátushoz kötése, illetve annak szándéka Wittinghoff részéről személyre szabott volt. Afelől, hogy emögött személyes ellentét húzódik, vagy nem több annál, hogy Almásit támogatta a jobboldal, nem tudtunk meggyőződni. A Fidesz-KDNP és az azzal köztudottan szövetséges Vállalkozók Egyesülete a korábbbi megállapodást – miszerint konszenzussal választanak jegyzőt – felrúgta, és mindent megtett, hogy két fős többségét kihasználva keresztbe tegyen a Wittinghoff gyakorolta pressziónak.

Bíró Gyula a budaörsi SZDSZ frakció vezetője, így nyilatkozott az ügyről: Jogi végzettség valóban nem szükséges a jegyzői munkakör betöltéséhez a jelenlegi törvény szerint. Azon azért lehet vitatkozni, hogy a törvény jó, vagy nem. Mi szerettük volna, hogy egy olyan magas költségvetésű, 25 ezernél is nagyobb lélekszámú településnek, mint Budaörs, jogi végzettséggel bíró jegyzője legyen.

Almási Ibolya ezen a kívánalmon túl megfelel az előírásoknak és a jegyzői feladatnak?

Jogi végzettsége nincsen. Államigazgatási főiskolán végzett, és volt jegyző egy olyan kisebb településen, ami nem hasonlítható össze egy Budaörs méretű várossal. Egyébként három és fél évig pénzügyi irodavezető volt az önkormányzatnál. Én máig azt mondom, hogy a frissen megválasztott jegyző asszony elég rendesen vitte a pénzügyeket, semmi probléma nem volt vele.

Volt saját jelöltjük, akit végül legyőzött a jegyző-asszony?

Konkrét jelöltünk nem volt. Azt mondtuk, hogy nézzük meg a pályázatokat. Számra biztos volt – a végül megjelent tizenhárom jelöltből – négy-öt akit nem ismertünk, de a pályázatuk és a szóbeli szereplésük alapján mindenképpen alkalmasabbak lettek volna, mint akit végül megválasztottak.

Van különösebb indoka annak, hogy alkalmatlannak tartják a jegyzőválasztás győztesét?

Nem szerencsés amikor egy frakció kér fel valakit, hogy vállaljon el egy közhivatalt. Lényegesen jobb, ha egy közhivatalt vezető személy pártsemleges. Egyértelmű volt, hogy a jobboldal kérte fel, vállalja el a jegyzőséget. A Vállalkozók Egyesületének tagjai függetlenként indultak ugyan a választáson, de ismerve a személyeket, lehetett tudni, hogy a függetlenségtől igen messze állnak.