A szakemberek szerint a 2007-es olvadás a második vagy a harmadik legnagyobb éves jégveszteséget okozhatta az előzetes adatok szerint, de az már így is bizonyos, hogy az utóbbi évtizedben történt az eddigi legnagyobb olvadás.
A grönlandi olvadást fél évszázada követik nyomon. A legnagyobb mennyiségű felolvadt jeget 1998-ban mérték: 453 köbkilométer volt (ebbe nem számít tengerekbe csúszó gleccserek jégvesztesége). Emellett a 2003-as, 2006-os, 1995-ös és 2002-es években volt kimagasló a jégolvadás.
A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a vízveszteséget eddig jórészt ellensúlyozták a növekvő havazások Grönlandon, ami szintén az éghajlat felmelegedésének egyik következménye lehet - a fagyos levegő is tartalmazhat több nedvességet, ami havazásra vezet. Ám ha az olvadás tovább folytatódik, a folyamat visszafordíthatatlanná válhat.
A Journal of Climate szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban azt írták, hogy a tipikus klímamodellek alapján Grönland átlagos hőmérséklete 4-5 Celsius-fokkal emelkedhet 2100-re.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az Antarktisz is rohamosan olvad, és ez is hozzájárul a tengerek szintjének emelkedéséhez.
Az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottsága (IPPC), amely a globális felmelegedést az emberiség ipari tevékenységének tulajdonítja, a tengerszint emelkedését 18-59 centiméteresnek jósolja 2100-ra.
A brit, belga, amerikai és dán kutatókból álló csoport szerint Grönland annyi jeget foglal magában, amennyi akár 7 méteres tengerszint-emelkedést idézhetne elő, ám ez több évszázadba, vagy akár egy-két évezredbe is telne, ha a teljes olvadás folyamata valóban elindulna.
Mint a kutatás vezetője, a brit Edward Hanna rámutatott, 1940 körül volt egy meleg időszak Grönlandon, de ezt a sarkvidéki klíma természetes változásai idézték elő, és nem a klímaváltozás globális folyamata.
