A szaktárca vezetője a KÖH tudományos, szakmai dokumentációja nyomán, a hivatal felterjesztésére csütörtökön döntött az újabb épületek műemlékké nyilvánításáról - közölte Róna Katalin, a KÖH sajtófőnöke.

Az újonnan műemlékké nyilvánított budapesti épületek, helyszínek között szerepel a VIII. kerületi Tisztviselőtelep (műemléki jelentőségű terület), a Rudas fürdő épületegyüttesének részei, a Béla király úti Leipzoger-villa, a III. kerületi Schmidt-kastély történeti kertje, valamint a Vasvári Pál utcai lakóház és zsinagóga.

Vidéken műemléki védettséget kapott Miskolc belvárosa (műemléki jelentőségű terület), Esztergomban a Duna folyam és a szénrakodótorony, a békéscsabai és a pécsi vasútállomás, Balatonszabadiban a Kossuth-szobor, a békéscsabai Széchenyi park, nyári pavilon és zenepavilon, az aszódi Fiúnevelő Intézet, és a fóti "kiskastély", uradalmi ház, magtár.

A listán szerepel a győri Selyemfonoda, a gyulai vágóhíd, a balatonudvari római kori villagazdaság, a debreceni Rickl-ház és Lábasház, a felsődobszai vízierőmű, malom is.

Műemlék lett továbbá a hódmezővásárhelyi Petőfi Sándor Művelődési Központ és a tanyasi iskola, a kapolcsi malom és molnárlakás, a kemenesszentpéteri Dombi-dűlő, római kori sírkamra, Keszthelyen a Balaton-parti fürdőszálló-együttes, Kővágószőlősön az I. bányaüzem 0/6 aknája, aknatornya, a soproni tűzoltólaktanya, Szentesen a Zsoldos-féle téglagyár, a tolnai Selyemgyár és a Selyemgubóraktár, Várpalotán az Inota-Halmok (római kori halomsírok), továbbá számos templom és lakóház.

A KÖH rámutatott arra, hogy a műemlékké nyilvánítás alapját a műemléki értéknek az örökségvédelmi törvényben szereplő definíciója képezi.

"Műemléki érték: minden olyan épített örökségi elem, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó területe, együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék; alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt" - olvasható a jogszabályban.