Egyes becslések szerint Magyarországon több százezer kóbor kutya és macska lehet. Az elvadult házimacskák száma a kóbor ebek létszámának duplája, azonban jelenlétük rejtőzködő életmódjuk miatt nem annyira szembetűnő. A közintézmények, kórházak és lakótelepek környékén élő gazdátlan cicák komoly közegészségügyi és állategészségügyi gondot jelentenek, melynek megoldására szórványos civil kezdeményezések tesznek kísérletet. Ennél sokkal átfogóbb, komplexebb és nem utolsó sorban humánusabb megoldásra lenne szükség - állítja a Rex Kutyaotthon Alapítvány.
Király Péter, a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója szerint megoldást a kampányszerű ivartalanítás jelenthet. A módszer lényege, hogy befogják egy terület kóbor macskáit, azokat ivartalanítják, ellátják egyedi azonosítóval, majd visszatelepítik eredeti élőhelyükre. Ez a populáció - a külföldi tapasztalatok alapján - nem enged be más, "külsős" macskát, így az állomány egészségesen tud élni, és ami lényeges: nem növekszik. Ennek a módszernek köszönhetően jelentősen csökkent a kóbor állatok létszáma Angliában.
A sajtó képviselőinek pénteken mutatták be a fejlett állatvédelmi kultúrával bíró országokban alkalmazott állat-befogási és kezelési technikákat, azok eszközeit a Rex Állatszigeten (IV. kerület, Óceánárok utca 33.), ahol a hétvégén kétnapos tréninget tartanak a humánus állatvédelemmel kapcsolatban. Az eseményen angol és magyar szakemberek tartanak előadást a kampányszerű ivartalanításról civil szervezeteknek, állatbarátoknak.
Egy nőstény macska ivartalanítása, parazitamentesítése és oltása hat-nyolcezer forintba kerül, a kandúré fele ennyibe. A távirati iroda kérdésére, hogy ki finanszírozza mindezt, Király Péter azt felelte: a fórumon arra is lesz javaslat, hogy milyen anyagi forrásokból lehet megoldani a humánus állatvédelmet: önkormányzatok, civil szervezetek, állatorvosok összefogására lenne szükség.
A kóbor macskákat annak ellenére, hogy ezt törvény tiltja, nagyon sok helyen megmérgezik, vagy más módszerrel elpusztítják, de ez nem megoldás, hiszen újabb egyedek érkeznek a régiek helyére, hasonló sanyarú körülmények közé. Ennél sokkal jobb soruk is lehetne, ha szervezett formában gondoskodnának róluk, mint például a skandináv országokban, ahol egy-egy kóbor állat feltűnése hetekig hírnek számít - fogalmazott Király Péter.
