A Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára az ország kevés olyan intézményének egyike, amely ma is ott működik, ahol az általa őrzött iratok is keletkeztek. Épülete Szentes főterén, a Kossuth téren található: az egykori vármegyeháza.
Ez azért lehet így, mert jó ideig Szentes volt a megyeszékhely, így itt őrzik az egykori Csongrád vármegye 1723-1950 között keletkezett iratait, a nemesi közgyűlések, törvényhatósági bizottságok jegyzőkönyveit is. A levéltárban találhatók még nemességi albumok, nemesi oklevelek és okmányok, törvényszéki és bírósági iratok, itt őrzik a vármegyei főtisztviselők (alispán, főispán, adószedők stb.) anyagát, s az országgyűlési választások iratait. Itt vannak elhelyezve az egykori járások és a hozzájuk tartozó községek (Szegvár, Mindszent, Nagymágocs, Derekegyház, Fábiánsebestyén, Csanytelek, Felgyő és Tömörkény) dokumentumai, valamint Szentes város 1703-tól keletkezett történelmi értékű iratai is. És természetesen megtalálhatók a régi egyházi anyakönyvek (1741-től), a megyei és városi kéziratos térképek, a legfontosabb középületek korabeli tervei, valamint a több ezer darabból álló plakátgyűjtemény és fotótár.
Az iratokat először 1884-ben helyezték el az akkor elkészült vármegyeház eredetileg is levéltárnak épített raktáraiban. (Ez is ritkaság a hazai levéltárak között, mert legtöbbjük szükség-megoldásnak nevezhető módon és épületekben van elhelyezve.) A levéltár az anyag gyarapodásával párhuzamosan kapott ujabb helyiségeket az épületben, ahol a mai, modern technikának megfelelően kezelik a történelem pótolhatatlan forrásait. Az intézmény ma is gyarapodik, folyamatosan kerülnek a kezelésébe a városi és községi önkormányzatok anyagai, valamint a különféle hatóságok, gazdasági és kulturális szervezetek történeti értékű iratai. A Szentesen nyilvántartott iratanyag terjedelme 3,59 kilométernyit tesz ki.
A levéltár munkatársai aktívan résztvesznek az iratszolgáltató intézmények szakmai támogatásában is. Az ő érdekük is, hogy áttekinthető iratanyagot kapjanak a cégektől, intézményektől. A múlt század hetvenes éveitől kezdődően a cégeknél keletkezett iratanyag sorsát személyesen gondozták, segítettek a legmegfelelőbb iratkezelési gyakorlat, irattári rend kialakításában. Figyelemmel kísérték a megszűnő cégek iratait, gondoskodnak a történeti értékű iratoknak az utókor számára történő megőrzéséről.
A kutatók és a velük kapcsolatba kerülők jobb és gyorsabb tájékoztatása érdekében 1984-ben az országban az elsők között kezdték meg a levéltári anyag nyilvántartásának számítógépre vitelét, ami napjainkra már általános gyakorlattá vált.
A vármegyeház földszinti folyosóján látható az az állandó kiállítás, amelyet a levéltár eredeti anyagából válogattak ki a munkatársak. (Itt van 1988 óta a Tájak, korok, múzeumok bélyegzőhelye is). A dokumentumok Csongrád megye és Szentes történetének egy-egy jelentősebb eseményét idézik az 1700-as évektől 1956-ig.
Múltunk minél jobb megismertetése érdekében a levéltár munkatársai tanulmányok, cikkek írásával, előadások tartásával, kiállítások rendezésével, dokumentumkötetek szerkesztésével évtizedek óta részt vesznek a történeti ismeretterjesztésben. Általános és középiskolai tanárok rendszeresen tartanak a levéltárban szakköri foglalkozásokat, rendhagyó történelemórákat is. A történeti kutatást hivatásszerűen gyakorlókon kívül egyetemi és főiskolai hallgatók is gyakran keresik fel az intézményt azért, hogy szakdolgozataikat eredeti forrásanyagból tudják elkészíteni. A levéltár tizenkétezer kötetes történeti szakkönyvtárát is sokan használják, csakúgy, mint a sajtótárat, ahol eredetiben, vagy mikrofilmen valamennyi helyi újság megtalálható.
